Keresztféléves felvételi: mutatjuk, mennyi pont kellett a sikerhez az előző években

Ha szeretnétek viszonyítási alapot, mutatjuk, hol nézhetitek meg a korábbi évek ponthatárait vagy a felvételi statisztikákat.

  • Eduline

A héten indul a keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka. Azoknak, akiknek szükséges, még 2023. január 10-ig lesz lehetőségük a jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésére, vagy hiánypótlásra, esetleg sorrendmódosításra. A ponthatárokat várhatóan január 24-án húzzák, vagyis ekkor derül ki, hogy elkezdhetitek-e az adott szakot februárban.

Ha kíváncsiak vagytok, a korábbi években mennyi volt a limit a választott szakotokon, a tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg. A 2021-es ponthatárokat itt, a 2020-as ponthatárokat pedig itt találjátok – intézményekre, karokra, szakokra, finanszírozási formára és tagozatra bontva.

Ha több részletre kíváncsiak vagytok, akkor a Felvi statisztikái között még az ennél is korábbi keresztféléves ponthatárt is megnézhettek. Elég, ha az évválasztó fülnél kiválasztjátok az adott év/K-t – például 2021/K – és így megjelennek a ponthatárok a februárban induló képzésekhez.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.