A legmagasabb pontszámú jelentkezők többsége még mindig a legnagyobb budapesti egyetemekre készül – többek között ez derül ki azokból az adatokból, amelyeket a HVG Diploma 2023 kiadvány közöl.
A maximális 500-ból 459 – átlagosan ennyi pontot gyűjtöttek azok a hallgatók, akik a 2022-es felsőoktatási felvételin kerültek be a Budapesti Corvinus Egyetemre. Ennyi pontot csak kitűnő bizonyítvánnyal és érettségi eredményekkel, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel, nyelvvizsgával lehet szerezni, ráadásul a felvettek több mint 99 százalékának nyelvvizsgája is van, a középiskolai tanulmányi versenyeken helyezettek közül pedig 86-an jutottak be a Corvinuson valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre.
Csütörtökön megjelenik a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával, amely idén is több szempont – az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek átlagpontszáma, a nyelvvizsgával felvettek aránya, a középiskolai versenyeken helyezettek aránya, az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, illetve az egy ilyen oktatóra jutó hallgatók száma – alapján állt össze.
A felvételizők teljesítménye alapján összeállított rangsor adataiból egyértelműen kiderül: nem a Corvinus az egyetlen olyan egyetem, ahová extrém magas átlagpontszámú diákok jutnak be (igaz, a Corvinus 459 pontos átlaga országos rekord). Az összesített hallgatói kiválósági rangsor élén álló Eötvös Loránd Tudományegyetemen is bőven meghaladja a 400-at a felvettek átlagpontszáma. Egészen pontosan 424 pontot gyűjtöttek, tízből kilenc hallgató eleve nyelvvizsgával érkezett az egyetemre, ráadásul több mint 300 olyan diák választotta az intézményt, aki már középiskolásként versenyeredményeket szerzett.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 422, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 408, a Semmelweis Egyetemen 420 a felvettek átlagpontszáma, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen pedig 401. Még egy budapesti egyetem van, ahol extrém magas a pontátlag: az Állatorvostudományi Egyetemre 2022-ben bekerült diákok átlagosan 452 pontot szereztek. Az összes többi felsőoktatási intézményben 400 alatti a bekerült diákok átlagpontszáma.
| A legjobb egyetemek és főiskolák |
A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 kiadványt itt rendelhetitek meg. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
