Van olyan egyetem, ahová az elsőévesek átlagosan 459 ponttal és legalább egy nyelvvizsgával érkeznek

A legmagasabb pontszámú jelentkezők többsége még mindig a legnagyobb budapesti egyetemekre készül – többek között ez derül ki azokból az adatokból, amelyeket a HVG Diploma 2023 kiadvány közöl.

  • Eduline

A maximális 500-ból 459 – átlagosan ennyi pontot gyűjtöttek azok a hallgatók, akik a 2022-es felsőoktatási felvételin kerültek be a Budapesti Corvinus Egyetemre. Ennyi pontot csak kitűnő bizonyítvánnyal és érettségi eredményekkel, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel, nyelvvizsgával lehet szerezni, ráadásul a felvettek több mint 99 százalékának nyelvvizsgája is van, a középiskolai tanulmányi versenyeken helyezettek közül pedig 86-an jutottak be a Corvinuson valamelyik alap- vagy osztatlan képzésre.

Csütörtökön megjelenik a HVG Diploma 2023 kiadványa, benne az egyetemek és főiskolák rangsorával, amely idén is több szempont – az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek átlagpontszáma, a nyelvvizsgával felvettek aránya, a középiskolai versenyeken helyezettek aránya, az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, illetve az egy ilyen oktatóra jutó hallgatók száma – alapján állt össze.

A felvételizők teljesítménye alapján összeállított rangsor adataiból egyértelműen kiderül: nem a Corvinus az egyetlen olyan egyetem, ahová extrém magas átlagpontszámú diákok jutnak be (igaz, a Corvinus 459 pontos átlaga országos rekord). Az összesített hallgatói kiválósági rangsor élén álló Eötvös Loránd Tudományegyetemen is bőven meghaladja a 400-at a felvettek átlagpontszáma. Egészen pontosan 424 pontot gyűjtöttek, tízből kilenc hallgató eleve nyelvvizsgával érkezett az egyetemre, ráadásul több mint 300 olyan diák választotta az intézményt, aki már középiskolásként versenyeredményeket szerzett.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 422, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 408, a Semmelweis Egyetemen 420 a felvettek átlagpontszáma, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen pedig 401. Még egy budapesti egyetem van, ahol extrém magas a pontátlag: az Állatorvostudományi Egyetemre 2022-ben bekerült diákok átlagosan 452 pontot szereztek. Az összes többi felsőoktatási intézményben 400 alatti a bekerült diákok átlagpontszáma.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek. Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen úti célt találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 kiadványt itt rendelhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.