Ilyen lesz a 2023-as felvételi: hogyan deríthetitek ki, kell-e emelt szintű érettségit tennetek?

2023-ban felvételiztek? Mutatjuk, mitől függ, hogy szükségetek lesz-e emelt szintű érettségire.

  • Eduline

Bár az új felvételi rendszer hivatalosan 2024-től lép életbe, bizonyos szabályok már 2023-tól megváltoznak.

A legfontosabb: míg korábban az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek szerezniük kellett legalább egy emelt szintű vizsgát (enélkül senki sem juthatott be a felsőoktatásba), mostantól ez a szabály nincs érvényben.

Kell vagy nem kell?

Bár a kormány törölte az emelt szintű érettségit mint kötelező felvételi követelményt, az egyetemek még mindig dönthetnek úgy, hogy emelt szintű érettségit kérnek a jelentkezőktől egy, de esetenként akár két tárgyból is.

Azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez már 2023-ban sem kell emelt szintű érettségi, itt találjátok.

Fontos azonban kiemelni, hogy a változtatás miatt az intézmények eltérő szabályokat hozhattak, így előfordulhat, hogy míg az egyik felsőoktatási intézmény gazdálkodási és menedzsment szakjához kell, egy másik egyetem ugyanilyen képzéséhez nem kell emelt szintű érettségi.

Persze még mindig érdemes legalább egy tárgyból magasabb szintű érettségit tenni, hiszen azt az intézmények továbbra is többletpontokkal jutalmazzák. És azon az 50/100 ponton akár a sikeres felvételi is múlthat.

A 2024 szeptemberétől életbe lépő pontszámítási változtatásokról itt, az intézmények egyéni változtatásairól pedig az egyetemek honlapjain vagy a felvi.hu-n tájékozódhattok.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.