Felkerült a Telegraph-rangsorra a magyar intézet, 35 diákjuk felvételizik Oxfordba vagy Cambridge-be

A végzős diákok több mint negyede jelentkezett idén az oxfordi vagy a cambridge-i egyetem valamelyik képzésére – írja közleményében a Milestone Intézet.

  • Eduline

A harmincöt diák közül kilencen Oxfordba, huszonhatan Cambridge-be felvételiznek idén. Van, aki matematikát, más filozófiát, természettudományt, gyógyszerészetet vagy pszichológiát tanulna, de olyan képzésekre is jelentkeztek, mint a zene, a klasszika-filológia vagy a Human Science.

„A Brexitet követően, a megváltozott felvételi rendszer következtében prognosztizálható volt az angolszász egyetemek felé irányuló felvételi kedv csökkenése, de úgy tűnik, hogy a drasztikus esés után évek óta stabilan még mindig az egyik legvonzóbb célpontja maradt Európa két szellemi központja” – írja a tehetséggondozó programot kínáló Milestone Intézet.

Az 2019/2020-as tanévben egyébként 59-en, a 2020/2021-es tanévben 48, egy évvel később 39 milestone-os diák választotta az oxfordi vagy a cambridge-i egyetemet.

Az intézet egyébként idén is felkerült a The Telegraph rangsorára, amelyet a brit lap 2020 óta készít el az oxfordi és a cambridge-i egyetemre bekerült hallgatók száma alapján. A nemzetközi iskolák listáján a Milestone a 20., a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium pedig a 17. helyet szerezte meg.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.