Indulnak a "kísérleti mérések" az iskolákban, kezdődik a középiskolai felvételi: a legfontosabb októberi dátumok

Indul az őszi érettségi és a 2023-as középiskolai felvételi szezon, kezdődnek a kísérleti bemeneti mérések - ezek lesznek a legfontosabb oktatási események októberben.

  • Eduline

Középiskolai felvételi: megjelennek a felvételi tájékoztatók

Október 20-ig az összes középfokú iskolának nyilvánosságra kell hoznia a friss felvételi tájékoztatót, amely többek között azt tartalmazza, hogy milyen tagozatos képzéseket kínálnak, milyen osztályok indulnak a 2022/2023-as tanévben, milyenek a pontszámítási szabályok, például kötelezővé teszik-e a központi felvételi vizsga megírását.

Október 31-ig az összes általános iskolában megtartják a szülői tájékoztatókat a nyolcadikosoknak a felvételi szabályairól.

Indulnak a kísérleti mérések

Ahogy arról korábban beszámoltunk, ebben a tanévben indulnak a „kísérleti” bemeneti mérések – ezeken tesztelik több évfolyam diákjainak ismereteit, képességeit, készségeit.

A bemeneti méréseket az iskoláknak szeptember 26-a és november 30-a között kell megszervezni. A 10. évfolyamosok tesztje szeptember 26-a és október 7-e, a nyolcadikosoké október 10-e és 21-e, a hatodikosoké október 24-e és november 11-e között lesz.

Őszi érettségi

Októberben a 2022-es őszi érettségi is elindul: október 14-én tartják az első írásbelit, méghozzá nemzetiségi nyelvből és irodalomból. Október 17-től a „nagy” tárgyakból is írásbeliznek azok, akik jelentkeztek az őszi érettségire, a vizsgák egészen október 27-ig tartanak. A szóbeliket november 10-e és 25-e között szervezik meg.

Kiderül, milyen lesz a 2024-es felvételi

Szeptember végéig az összes egyetemnek és főiskolának nyilvánosságra kell hoznia, pontosan mire adnak majd többletpontokat a 2024-es felvételin. Ebben ugyanis a jelenleginél jóval nagyobb szabadságot kapnak. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.