Indulnak a "kísérleti mérések" az iskolákban, kezdődik a középiskolai felvételi: a legfontosabb októberi dátumok

Indul az őszi érettségi és a 2023-as középiskolai felvételi szezon, kezdődnek a kísérleti bemeneti mérések - ezek lesznek a legfontosabb oktatási események októberben.

  • Eduline

Középiskolai felvételi: megjelennek a felvételi tájékoztatók

Október 20-ig az összes középfokú iskolának nyilvánosságra kell hoznia a friss felvételi tájékoztatót, amely többek között azt tartalmazza, hogy milyen tagozatos képzéseket kínálnak, milyen osztályok indulnak a 2022/2023-as tanévben, milyenek a pontszámítási szabályok, például kötelezővé teszik-e a központi felvételi vizsga megírását.

Október 31-ig az összes általános iskolában megtartják a szülői tájékoztatókat a nyolcadikosoknak a felvételi szabályairól.

Indulnak a kísérleti mérések

Ahogy arról korábban beszámoltunk, ebben a tanévben indulnak a „kísérleti” bemeneti mérések – ezeken tesztelik több évfolyam diákjainak ismereteit, képességeit, készségeit.

A bemeneti méréseket az iskoláknak szeptember 26-a és november 30-a között kell megszervezni. A 10. évfolyamosok tesztje szeptember 26-a és október 7-e, a nyolcadikosoké október 10-e és 21-e, a hatodikosoké október 24-e és november 11-e között lesz.

Őszi érettségi

Októberben a 2022-es őszi érettségi is elindul: október 14-én tartják az első írásbelit, méghozzá nemzetiségi nyelvből és irodalomból. Október 17-től a „nagy” tárgyakból is írásbeliznek azok, akik jelentkeztek az őszi érettségire, a vizsgák egészen október 27-ig tartanak. A szóbeliket november 10-e és 25-e között szervezik meg.

Kiderül, milyen lesz a 2024-es felvételi

Szeptember végéig az összes egyetemnek és főiskolának nyilvánosságra kell hoznia, pontosan mire adnak majd többletpontokat a 2024-es felvételin. Ebben ugyanis a jelenleginél jóval nagyobb szabadságot kapnak. 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.