Indul az őszi érettségi és a 2023-as középiskolai felvételi szezon, kezdődnek a kísérleti bemeneti mérések - ezek lesznek a legfontosabb oktatási események októberben.
Középiskolai felvételi: megjelennek a felvételi tájékoztatók
Október 20-ig az összes középfokú iskolának nyilvánosságra kell hoznia a friss felvételi tájékoztatót, amely többek között azt tartalmazza, hogy milyen tagozatos képzéseket kínálnak, milyen osztályok indulnak a 2022/2023-as tanévben, milyenek a pontszámítási szabályok, például kötelezővé teszik-e a központi felvételi vizsga megírását.
Október 31-ig az összes általános iskolában megtartják a szülői tájékoztatókat a nyolcadikosoknak a felvételi szabályairól.
Indulnak a kísérleti mérések
Ahogy arról korábban beszámoltunk, ebben a tanévben indulnak a „kísérleti” bemeneti mérések – ezeken tesztelik több évfolyam diákjainak ismereteit, képességeit, készségeit.
A bemeneti méréseket az iskoláknak szeptember 26-a és november 30-a között kell megszervezni. A 10. évfolyamosok tesztje szeptember 26-a és október 7-e, a nyolcadikosoké október 10-e és 21-e, a hatodikosoké október 24-e és november 11-e között lesz.
Őszi érettségi
Októberben a 2022-es őszi érettségi is elindul: október 14-én tartják az első írásbelit, méghozzá nemzetiségi nyelvből és irodalomból. Október 17-től a „nagy” tárgyakból is írásbeliznek azok, akik jelentkeztek az őszi érettségire, a vizsgák egészen október 27-ig tartanak. A szóbeliket november 10-e és 25-e között szervezik meg.
Kiderül, milyen lesz a 2024-es felvételi
Szeptember végéig az összes egyetemnek és főiskolának nyilvánosságra kell hoznia, pontosan mire adnak majd többletpontokat a 2024-es felvételin. Ebben ugyanis a jelenleginél jóval nagyobb szabadságot kapnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
