2024-től teljesen átalakul az egyetemi-főiskolai felvételi rendszer, új pontszámítási szabályok jönnek. A pontduplázás lehetősége azonban megmarad.
Az új – 2024-től hatályba lépő – szabályok alapján továbbra is 500 pontot lehet szerezni a felsőoktatási felvételin. „A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki” – emeli ki a Felvi.hu.
Maximum 100 intézményi pontot lehet majd szerezni - ezek gyakorlatilag pluszpontok, amelyekről (miért és mennyi jár) az intézmények döntenek majd.
Változások lesznek a középiskolai és az érettségi pontok számításánál is. Az egyetemek és főiskolák határoznak arról, hogy a középiskolai jegyek számításánál továbbra is figyelembe veszik-e valamelyik természettudományos tárgy jegyeit, vagy helyette más tárgy eredményét számítják be.
Az is a felsőoktatási intézményektől függ majd, hogy kérnek-e – és ha igen, milyen tárgyból – emelt szintű érettségit. Amely azonban többet ér majd, mint a középszintű, egy (már most nyilvánosságra hozott) táblázat alapján számolják majd a felvételi pontokat. Erről itt olvashattok:
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
