Megjelent az egyetemi-főiskolai felvételi szabályairól szóló rendelet módosítása, ebből kiderül többek között az is, hogy az intézmények akár munkatapasztalatért vagy kompetenciateszten elért eredményért is adhatnak pluszpontokat a jelentkezőknek. Már a 2023-as felvételit is érintheti a sok változás.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint a képzésüket 2024 szeptemberében kezdőkre vonatkoznak új szabályok, de úgy fogalmaznak, hogy a "jelentkezőknek előnyösebb változásoknál nincs szükség a két év felkészülési időre",
így már a 2023-as általános felvételi eljárásban is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek: egyes szakoknál például csak középszintű érettségi vizsgát írnak elő, vagy csökkentik az eddigi központilag meghatározott minimumponthatárokat.
A felvételi továbbra is 500 pontos lesz, azonban ennek összetétele változik, sőt az új rendszerben az intézmények határozhatnak meg minimumponthatárt, azonban ez sem kötelező.
Pontszámítás: marad az 500 pont
Ahogy eddig, úgy ezután is 100 pont jár majd a középiskolai tanulmányi eredményekért, és 300 pontot érnek majd az érettségi eredmények. A tanulmányi pontokhoz öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult, az egyetem által meghatározott egy tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzatainak összegét kettővel meg kell szorozni.
Ez annyit jelent, hogy nem lesz kötelező tanulmányi pontként vinni a természettudományos tárgy jegyet a középiskolából, és az eddig szabadon választható tárgy helyett intézmény dönti el, miből kell még érettségit tenni.
A 300 érettségi pontból 100 pontot tesz majd ki az érettségi vizsgák százalékos eredményeinek átlaga, 200 pontot pedig az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye adja majd.
A 100 ponthoz itt is öt tantárgyat vesznek majd figyelembe: az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy, a felsőoktatási intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát nézik.
A 100 többletpont is marad, ám arról, hogy pontosan miért jár majd pluszpont (és mennyi), az egyetemek és főiskolák dönthetnek. Adhatnak pontot például a
Járhat pluszpont az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért vagy a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért is.
Az intézmények dönthetnek majd az érettségi követelményekről
A tervek szerint a felsőoktatásért felelős miniszter az érettségi tárgyak szélesebb körét határozza majd meg képzési területenként és szintenként, de az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kérnek-e egy adott szakhoz emelt szintű érettségit, és ha igen, milyen tárgyból.
Új szabály, hogy a közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságáért a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). Ez a gyakorlatban annyit tesz majd, hogy például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kap majd egy felvételiző, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont az új rendszerben is 82 pontot ér majd.
Maradnak az egyéb pontszámítási módok is
A minisztérium szerint egyébként a jövőben is biztosítják a bejutást a szakképzésből, megmarad a szabály, hogy a többféle pontszámítási mód közül a legelőnyösebbet veszik majd figyelembe, megmarad a diplomások külön pontszámítási rendszere, és az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjainak figyelembevétele is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
