Itt a friss lista: ezek a pótfelvételi legnépszerűbb egyetemei

Egy hete ért véget az idei pótfelvételi, hamarosan a most felvett hallgatóknak is indul az egyetem. Mutatjuk, hogy melyik egyetemen kezdik el a legtöbben az őszi félévet.

  • Eduline

Alapszakra 4039-en, felsőoktatási szakképzésre 1046-an, osztatlan képzésre 653-an, mesterképzésre pedig 667-en kerültek be a pótfelvételin.

Arról pedig már korábban írtunk, hogy melyek voltak a 2022-es pótfelvételiben a legnépszerűbb szakok, és mennyien tanulhatnak majd állami ösztöndíjas képzésen - itt nézhetitek meg a statisztikákat. De melyik egyetemek vették fel a legtöbb felvételizőt?

  1. Szegedi Tudományegyetem 593
  2. Debreceni Egyetem 573
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem 531
  4. Budapesti Gazdasági Egyetem 477
  5. Pécsi Tudományegyetem 412
  6. Óbudai Egyetem 349
  7. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 342
  8. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 305
  9. Károli Gáspár Református Egyetem 298
  10. Széchenyi István Egyetem 280
  11. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 216
  12. Miskolci Egyetem 207

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.