Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
6505-en jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára a 2022-es pótfelvételin, 2207-en állami ösztöndíjasként kezdhetnek szeptemberben.
Alapszakra 4039, felsőoktatási szakképzésre 1046, osztatlan képzésre 653, mesterképzésre pedig 667 hallgatót vettek fel – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A ponthatárokat itt nézhetitek meg.
A legtöbb pótfelvételiző gazdasági szakra került be (1469 felvett), ezt követi a pedagógusképzés (999), a műszaki (742) és az informatikai terület (609). A legnépszerűbb alap- és osztatlan szak a felvettek száma alapján a jogász (428), a gazdálkodási és menedzsment (348), a gyógypedagógia (235), a kereskedelem és marketing (148), az óvodapedagógus (188) és a tanító (125).
A magyar állami ösztöndíjas képzések közül a legtöbb hallgató pedagógusképzésre (707) jutott be, ezt követi a műszaki képzési terület 488-cal; ez mindkét esetben több mint 100-100 hallgatóval haladja meg a tavalyi számot – emelte ki a tárca. 129-en osztatlan tanárképzésben kezdhetik meg a tanulmányaikat. Az agrár, az informatika és az egészségtudományi területekhez tartozó alapképzési szakokon is több mint 200-200 hallgató kezdheti meg ösztöndíjasként a tanulást.
A legtöbb hallgatót a Szegedi Tudományegyetem (593), a Debreceni Egyetem (573), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (531), a Budapesti Gazdasági Egyetem (477) és a Pécsi Tudományegyetem (412) vette fel.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.