Ezekre a szakokra és egyetemekre kerültek be a legtöbben a 2022-es pótfelvételin

6505-en jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára a 2022-es pótfelvételin, 2207-en állami ösztöndíjasként kezdhetnek szeptemberben.

  • Eduline

Alapszakra 4039, felsőoktatási szakképzésre 1046, osztatlan képzésre 653, mesterképzésre pedig 667 hallgatót vettek fel – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A ponthatárokat itt nézhetitek meg.

A legtöbb pótfelvételiző gazdasági szakra került be (1469 felvett), ezt követi a pedagógusképzés (999), a műszaki (742) és az informatikai terület (609). A legnépszerűbb alap- és osztatlan szak a felvettek száma alapján a jogász (428), a gazdálkodási és menedzsment (348), a gyógypedagógia (235), a kereskedelem és marketing (148), az óvodapedagógus (188) és a tanító (125).

A magyar állami ösztöndíjas képzések közül a legtöbb hallgató pedagógusképzésre (707) jutott be, ezt követi a műszaki képzési terület 488-cal; ez mindkét esetben több mint 100-100 hallgatóval haladja meg a tavalyi számot – emelte ki a tárca. 129-en osztatlan tanárképzésben kezdhetik meg a tanulmányaikat. Az agrár, az informatika és az egészségtudományi területekhez tartozó alapképzési szakokon is több mint 200-200 hallgató kezdheti meg ösztöndíjasként a tanulást.

A legtöbb hallgatót a Szegedi Tudományegyetem (593), a Debreceni Egyetem (573), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (531), a Budapesti Gazdasági Egyetem (477) és a Pécsi Tudományegyetem (412) vette fel.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.