Nagyon rövid határidőt kaptak az egyetemek és főiskolák a 2024-es felvételi átalakítás legfontosabb kérdéseinek tisztázására.
„Az egyetemek számára megszabott rövid döntési határidők, a változásokkal kapcsolatban törvényben garantált határidő betarthatatlansága és a szeptembertől 11-dik évfolyamra járó középiskolások lehetetlen helyzetbe hozása miatt tiltakozunk a felsőoktatási felvételi eljárás 2024-től tervezett módosítása miatt” – írja a Facebookon a Tanítanék Mozgalom, amely a kormánytól a megfelelő határidők biztosítását követeli.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024-től teljesen átalakul a felsőoktatási felvételi rendszere, például az egyetemek és a főiskolák dönthetnek arról, mire adnak többletpontokat, és pontosan mennyit.
A Magyar Narancs a birtokába került, a felsőoktatási helyettes államtitkár által jegyzett levél alapján hétfőn azt írta, 2024-től már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételin, és arról is az intézmények dönthetnek, hogy meghatároznak-e valamilyen minimumponthatárt. A legfontosabb kérdésekről szeptember 30-ig határozniuk kell az egyetemeknek és főiskoláknak, hiszen a felvételi szabályokat két évvel korábban nyilvánosságra kell hozni.
A Tanítanék szerint az egyetemeknek így néhány hetes határidővel kellene sok évre kiható felelős döntéseket hozniuk éppen most, mikor a tanév beindításával egyébként is rengeteg az elfoglaltságuk.
„A jogszabály szerint az ilyen módosításokat 2 évvel korábban be kell jelenteni. Tájékoztatjuk a döntéshozókat, hogy a felsőoktatásba való jelentkezés határideje minden évben februárban van, így nem túl bonyolult számítással kideríthető talán számukra is, hogy 2024 februárjáig már alig van hátra másfél év” – teszik hozzá.
„A most szeptembertől 11. évfolyamra járók (akikre be akarják vezetni a módosításokat) épp most kezdenek el az előző tannév végén választott fakultációs tantárgyakból felkészülni az érettségire, holott a tervezet szerint az egyetemek dönthetnek majd arról, hogy ők milyen választott tárgyból kell, hogy érettségizzenek majd. Jelen kaotikus helyzetben az is előfordulhat, hogy a diákok más tantárgyból kezdik meg felkészülésüket, mint amire szükségük lesz majd a továbbtanulásukhoz” – írják.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
