Őszi érettségi: így jelentkezhetnek a vizsgára azok, akik korábban már leérettségiztek

Van már érettségi bizonyítványotok, de újra vizsgáznátok? Összegyűjtöttük, mit érdemes tudnotok az őszi vizsgaidőszakról.

  • Tornyos Kata

Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az emelt és a középszintű vizsgákra, ha az őszi időszakban érettségiznétek (a május-júniusi időszakra február 15-ig lehet majd).

Ezt kétféleképpen tehetitek meg: a hozzátok tartozó fővárosi vagy megyei kormányhivatalba nyújthatjátok be a jelentkezési lapot (személyesen, postai úton vagy online) és a vizsgát szervező középiskolákban is – ezeknek a listáját most hozta nyilvánosságra az Oktatási Hivatal.

„Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanulta-e az adott vizsgatárgyat (azaz függetlenül attól, hogy szerepel-e osztályzat az adott vizsgatárgyból a középiskolai bizonyítványban)” – írja az Oktatási Hivatal.

Öt vizsgafajta közül választhattok attól függően, hogy miért szeretnétek ismét érettségizni: tehettek kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító vizsgát. Ezekről itt tudtok részletesen tájékozódni.

A vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni, ami idén a középszintű vizsgáknál 30 000 forint, emelt szintnél pedig 50 000 forint. A befizetést a kormányhivatalban és az adott középiskolában is lehet intézni.

Arra figyeljetek, hogy az érettségi jelentkezést a jelentkezési határidőt követően nem lehet visszavonni, sem megváltoztatni.

Arról, hogy mikor kerül sor a vizsgákra és mik a különböző tantárgyak követelményei, egy korábbi cikkünkben írtunk:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.