Pontszámítás a pótfelvételiben: mutatjuk, miért kaphattok pluszpontokat

A héten véget ér az idei pótfelvételi jelentkezési időszaka. Mutatjuk az egyik legfontosabb szabály: hogyan működik a pontszámítás.

  • Csik V

Idén is augusztus első hetéig tart a jelentkezési időszak, augusztus 5-ig (péntek éjfélig) adhatjátok le jelentkezéseteket a pótfelvételire. Arról, hogy kik jelentkezhetnek és hány egyetemre, itt írtunk le mindent. A jelentkezés a rendes felvételi eljáráshoz hasonlóan, online zajlik, és a pontszámítás is korábbi felvételihez hasonlóan történik.

Érettségi emelt szinten: max. 100 pont

Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják.

Nyelvvizsga: max. 40 pont

Államilag elismert, komplex középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 pontot, felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. Fontos, hogy a nyelvtudásért 40 pont a maximum, vagyis hiába van például két B2-es nyelvvizsgátok, amiért 28+28 pont járna, akkor is csak 40 pontot fognak nektek számolni.

Esélyegyenlőség jogcímen maximum 40 pontot kaphattok, a szakképzés pedig 32 pontot ér maximum. Ezen felül számítanak a versenyek és a sporteredmények, is - ezekről bővebben itt írtunk.

Milyenek lesznek a ponthatárok?

A ponthatárokkal kapcsolatban érdemes tudnotok, hogy a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a 2022. július 21-én meghatározott ponthatároknál. Amennyiben az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában, vagy egyáltalán nem indították az általános felvételi időszakban, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 240 pontnál, mesterképzések esetén pedig 50 pontnál.

Egy dolog azonban különbözik a rendes felvételi eljáráshoz képest. Nagyon figyeljetek arra, hogy valamennyi dokumentumot egyszerre töltsetek fel augusztus 5-ét megelőzően, hiánypótlásra ugyanis nem lesz lehetőségetek a későbbiekben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.