400+100 - miből állnak a felvételi pontszámok?

Akkor sem kell megijedni, ha most 0 pontot láttok a felvételi összpontszámotoknál, a háttérben még megy a számolgatás. Mutatjuk, miből állnak össze a pontjaitok.

  • Eduline

Elsőként fontos megjegyezni, hogy a felvételi összpontszámok a feldolgozottság függvényében alakulnak – hívja fel a Felvi, tehát ha egy újonnan feldolgozott bizonyítvány, igazolás hatással van az összpontszámotokra, a változás csak a dokumentum feldolgozását követő napon jelenik meg a pontszámban.

Miből állnak a pontszámok?

Alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják.

A pontszámítás alapját

  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont),
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • gyakorlati vizsga (400 pont),
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont)

De ne feledjétek, alapképzésre, illetve osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, aki eléri a 280 pontos jogszabályi minimumpontszámot, és persze eléri az adott képzésen az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében megállapítandó felvételi ponthatárt.

Az érettségik után az egyik legfontosabb kérdés: mikor derül ki, hogy melyik egyetemen tanulhattok szeptembertől? Itt a válasz.

A 2022-es felvételi legfontosabb szabályait itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.