400+100 - miből állnak a felvételi pontszámok?

Akkor sem kell megijedni, ha most 0 pontot láttok a felvételi összpontszámotoknál, a háttérben még megy a számolgatás. Mutatjuk, miből állnak össze a pontjaitok.

  • Eduline

Elsőként fontos megjegyezni, hogy a felvételi összpontszámok a feldolgozottság függvényében alakulnak – hívja fel a Felvi, tehát ha egy újonnan feldolgozott bizonyítvány, igazolás hatással van az összpontszámotokra, a változás csak a dokumentum feldolgozását követő napon jelenik meg a pontszámban.

Miből állnak a pontszámok?

Alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják.

A pontszámítás alapját

  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont),
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • gyakorlati vizsga (400 pont),
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont)

De ne feledjétek, alapképzésre, illetve osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, aki eléri a 280 pontos jogszabályi minimumpontszámot, és persze eléri az adott képzésen az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében megállapítandó felvételi ponthatárt.

Az érettségik után az egyik legfontosabb kérdés: mikor derül ki, hogy melyik egyetemen tanulhattok szeptembertől? Itt a válasz.

A 2022-es felvételi legfontosabb szabályait itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna