A felvételi ponthatárokat évek óta ugyanabban a rendszerben számolják: számítanak a középiskolai tanulmányok, az érettségi eredmények és a többletpontok is. Ezen most változtatna a minisztérium?
A jelenlegi rendszerben pedig már évek óta csökken - nem csak a pedagógusképzésre - felvételizők száma, így azok az intézmények, amelyek a szerződéskötéskor nem jól lőtték be, hány elsős hallgatóval indulnak a 2022/2023-as tanévben, komoly finanszírozási nehézségek elé néznek – írja a Jelen Média, hozzátéve, ezen változtatni kell(ene), különben az egyetemek bajba kerülhetnek.
Pont ezért Csák János tárcájánál - a Technológiai és Ipari Minisztériumnál - a felvételi számok drasztikus csökkenése ellen azt dolgozták ki, hogy úgy módosuljon maga a felvételi rendszer, hogy az egyetlen általános bemeneti követelmény az érettségi legyen - írja a lap. A cikk szerint ez úgy történne, hogy az egyetemek kapnának jogot arra, hogy mit írnak még elő, mit honorálnak extra pontokkal (például szakmai gyakorlatot). Így "maximum 400 pontot lehetne hozni az érettségivel, 100 pontot az egyetem a saját követelményei alapján adhatna" - állítja az oldal.
A jelenlegi rendszerben az alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot most is 400+100 pontos pontszámítási rendszerben számítják. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont), vagy gyakorlati vizsga (400 pont) és a többletpontok (maximum 100 pont) adják. Ez utóbbi 100 pont viszont központilag meghatározott elemekből épül fel - nyelvvizsga, emelt szintű érettségi és hátrányos helyzet.
Az nem világos, hogy a tervezet, pontosan hogyan változtatna ezen a rendszeren, de az ügyben az oldal megkereste Csák János tárcáját, de nem kaptak választ. Érdekes lehet viszont megemlíteni Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora az InfoRádiónak adott múltheti interjúját, aki szintén a felvételi rendszer esetleges átalakításáról beszélt.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
