A Semmelweis Egyetem több karára is sokszoros volt a túljelentkezés - írta az intézmény.
Csütörtökön összesen 2358 hallgató került be a Semmelweis Egyetem szeptemberben induló képzéseire. Közülük 2247-en államilag támogatott formában kezdhetik meg tanulmányaikat - írja az MTI az egyetem közleménye alapján.
Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) állami ösztöndíjas képzésére idén 441 ponttól lehetett bekerülni, ez a tavalyihoz képest 4 pontos emelkedésnek számít. Az államilag támogatott és az önköltséges képzésekre összesen 439 hallgató jutott be.
Az Egészségtudományi Kar (ETK) idén 15 alap-, és 4 mesterképzést indít, ezekre összesen 1387 hallgatót vettek fel, 96-an önköltséges formában tanulhatnak. Ez - írták - emelkedésnek számít a tavalyi 1335 hallgatóhoz képest.
Az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) egy alapképzést és három mesterképzést, hirdetett a 2022-es általános felvételin, egyetemi felvételi eljárás keretében további öt szakirányú továbbképzést indít a következő szemeszterben. A kar mesterképzéseire kétszeres volt a túljelentkezés, de a kar valamennyi képzésén a fennmaradó helyre pótfelvételit hirdet majd.
A Fogorvostudományi Karon (FOK) idén először lehetett két szakra is jelentkezni. Összesen 124 hallgató jutott be, nyolccal több, mint tavaly, mindezt úgy, hogy tavalyhoz képest emelkedett a ponthatár.
A Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) államilag támogatott gyógyszerész alapképzésére a tavalyi 380 után idén 362 pont volt a ponthatár. Erre 191-en kerültek be, míg 1 hallgató önköltséges formában kezdheti meg tanulmányait szeptembertől.
A Pető András Kar konduktor alapképzésének ponthatára idén 300 volt, amely kevesebb, mint a tavalyi, az ide jelentkezők átlagpontszáma azonban múlt évhez képest 372-re emelkedett. Ez alapján 70 hallgató kezdheti meg képzését államilag támogatott formában szeptemberben - olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
