Majdnem 2400-an kerültek be a Semmelweis Egyetemre, 441 pont kellett az általános orvosi szakhoz

A Semmelweis Egyetem több karára is sokszoros volt a túljelentkezés - írta az intézmény.

  • Eduline/MTI

Csütörtökön összesen 2358 hallgató került be a Semmelweis Egyetem szeptemberben induló képzéseire. Közülük 2247-en államilag támogatott formában kezdhetik meg tanulmányaikat - írja az MTI az egyetem közleménye alapján.

Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) állami ösztöndíjas képzésére idén 441 ponttól lehetett bekerülni, ez a tavalyihoz képest 4 pontos emelkedésnek számít. Az államilag támogatott és az önköltséges képzésekre összesen 439 hallgató jutott be.

Az Egészségtudományi Kar (ETK) idén 15 alap-, és 4 mesterképzést indít, ezekre összesen 1387 hallgatót vettek fel, 96-an önköltséges formában tanulhatnak. Ez - írták - emelkedésnek számít a tavalyi 1335 hallgatóhoz képest.

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) egy alapképzést és három mesterképzést, hirdetett a 2022-es általános felvételin, egyetemi felvételi eljárás keretében további öt szakirányú továbbképzést indít a következő szemeszterben. A kar mesterképzéseire kétszeres volt a túljelentkezés, de a kar valamennyi képzésén a fennmaradó helyre pótfelvételit hirdet majd.

A Fogorvostudományi Karon (FOK) idén először lehetett két szakra is jelentkezni. Összesen 124 hallgató jutott be, nyolccal több, mint tavaly, mindezt úgy, hogy tavalyhoz képest emelkedett a ponthatár.

A Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) államilag támogatott gyógyszerész alapképzésére a tavalyi 380 után idén 362 pont volt a ponthatár. Erre 191-en kerültek be, míg 1 hallgató önköltséges formában kezdheti meg tanulmányait szeptembertől.

A Pető András Kar konduktor alapképzésének ponthatára idén 300 volt, amely kevesebb, mint a tavalyi, az ide jelentkezők átlagpontszáma azonban múlt évhez képest 372-re emelkedett. Ez alapján 70 hallgató kezdheti meg képzését államilag támogatott formában szeptemberben - olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.