Megvannak a legnépszerűbb mesterszakok ponthatárai: van, ahol elég volt az 50, máshol 91 kellett

Tanári, pszichológia vagy vezetés és szervezés mesterszakra jelentkeztetek? Mutatjuk hány ponttal lehetett idén bekerülni a legnépszerűbb mesterképzésekre.

  • Eduline

Idén az összes - majdnem 100 ezer - jelentkezőből több, mint 19 ezren jelöltek meg valamilyen mesterképzést. A legnépszerűbbek most is a tanári szakok voltak, de sokan szeretnének pszichológiai vagy gazdasági képzésre bekerülni. Mutatjuk a ponthatárokat:

tanári

  • ELTE: 80 pont [földrajz szaktanár]
  • DE: 89 pont [kémiatanár] (önköltséges)
  • NYE: 84 pont [4 féléves matematikatanár]

pszichológia

  • BME: 70 pont
  • PPKE: 51 pont
  • PTE: 83 pont

vezetés és szervezés

  • BGE: 67 pont
  • Corvinus: 79 pont
  • ME: 71 pont

marketing

  • DE: 80 pont
  • ELTE: 60 pont
  • SZTE: 86 pont

emberi erőforrás tanácsadó

  • DE: 70 pont
  • ELTE: 57 pont
  • PTE: 50 pont

pénzügy

  • ELTE: 64 pont
  • PTE: 91 pont
  • SZTE: 84 pont

programtervező informatikus

  • ELTE: 80 pont
  • DE: 57 pont
  • SZTE: 54 pont

kommunikáció-és médiatudomány

  • BME: 72 pont
  • ELTE: 77 pont
  • PTE: 50 pont

Master of Business Administration (MBA)

  • BME: 80 pont
  • DE: 80 pont
  • ME: 85 pont (angol nyelven)

nemzetközi tanulmányok

  • EKKE: 98 pont
  • NKE: 71 pont
  • SZTE: 82 pont

Mesterszakra 50 pont alatt senki sem vehető fel. A pontszámok általában egy írásbeli és/vagy szóbeli vizsgából, a diploma minősítéséből, és különböző, például nyelvvizsgáért járó plusz pontokból tevődik össze, de egyetemtől és képzéstől függően beleszámíthatnak az alapszakos tantárgyi eredmények is, vagy a szakmai gyakorlat minősítése.

A 2022-es felvételiről itt találjátok a legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.