A Corvinus egyik alapképzéséhez kellett idén a legtöbb pont, de több egyetem jogászképzéséhez is 460 feletti pontszám kellett.
Idén a Budapesti Corvinus Egyetemen húzták a legmagasabb ponthatárt, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakhoz legalább 478 pontra volt szükség. Máshol is születtek extrém magas ponthatárok:
Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 478 pont
Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (magyar nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 477 pont
Eövös Loránd Tudományegyetem - jogászképzés (állami ösztöndíjas): 475 pont
Budapesti Corvinus Egyetem - nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 474
Semmelweis Egyetem - gyógyszerész (önköltséges): 471 pont
Károli Gáspár Református Egyetem - jogász (levelező, állami ösztöndíjas): 469
Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, állami ösztöndíjas): 468 pont
Károli Gáspár Református Egyetem - pszichológia (levelező, önköltséges): 467 pont
Pázmány Péter Katolikus Egyetem - jogász (állami ösztöndíjas): 466 pont
Budapesti Corvinus Egyetem - gazdálkodási és menedzsment (angol nyelvű, Corvinus-ösztöndíjas): 466
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
