Majdnem 4800 felvételiző jutott be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) képzéseire. Idén is magasak a ponthatárok, az állami ösztöndíjas szakokra felvett diákok átlagpontszáma 425.
Egészen pontosan 4776 felvételiző iratkozhat be a Műegyetemre. Ez 2021-hez képest 1 százalékos növekedést jelent, az alap- és osztatlan szakokon a növekedés több mint 4 százalékos - írja közleményében az egyetem.
Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája
Az elsőévesek pontátlaga kifejezetten magas, 422 pont – az állami ösztöndíjas helyet szerzők pedig átlagosan 425 pontot gyűjtöttek.
Néhány BME-s alapszak ponthatára (állami ösztöndíjas, nappali)
Mesterszakon kilencszázan kezdhetnek ősszel (idén januárban több mint ezren jutottak be a keresztféléves felvételin).
A BME idén első alkalommal meghirdetett szakjaira, az angol nyelvű építményinformatika mérnöki és az űrmérnök mesterszakokra jelentős érdeklődés volt, mindkét szakon a tervek szerint kezdődik az oktatás szeptemberben – emelte ki közleményében az egyetem, hozzátéve: a pótfelvételin az alapszakok nagy részén állami ösztöndíjas helyeket is meghirdetnek majd.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
