Van olyan egyetem, ahova egyetlen felvételiző adta be a jelentkezését - hét tény az idei felvételiről, amit nem tudtál

Hamarosan véget ér az idei felvételi, ezért átfutottuk a Felvi aktuális statisztikáit és összeszedtük a 2022-es egyetemi jelentkezés legérdekesebb vagy éppen legmeglepőbb adatait.

  • Csik Veronika

Íme hét tény, amiről nem gondoltad volna, hogy izgalmas lehet, de az.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

  • Van egy olyan 19 éves felvételiző, aki mesterszakra jelentkezett.
  • A legtöbb felvételiző egyébként 19 éves (24 ezren vannak), sokan jelentkeztek egyetemre 20-21 évesen (20 ezren) és 27 év felett is (21 ezren).
  • Közel 56 ezer férfi és 43 ezer nő jelentkezett egyetemre.
  • Legtöbben az alapképzés-nappali-állami ösztöndíjjal támogatott kombinációt választották (több mint 52 ezren) a legkevesebben pedig az osztatlan képzés-esti-önköltséges kombinációt (összesen 11-en).
  • A legkevesebb felvételizőt vonzó alapszak a jármű-üzemmérnöki - összesen 12 jelentkezővel, amiből csak ketten jelölték meg elő helyen. A legkevesebb jelentkezős osztatlan képzés a szobrászművész (39 jelentkezővel), a mesterképzések közül pedig kilenc olyan is van, amire egy ember jelentkezett, például: asszíriológia, egyiptológia és néptáncművész.
  • A legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés (nem olyan meglepő módon) a kereskedelem és marketing, a legkevesebb jelentkezőt vonzó pedig a gyártásszervező 2022-ben.
  • Van olyan egyetem, ahova egyetlen felvételiző adta be a jelentkezését.

És egy bóusz: a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta egyszer sem sikerült olyan jól a matekérettségi, mint idén. Ebből a tárgyból majdnem 69 ezer diák vizsgázott középszinten, ők 55,28 százalékos átlageredményt értek el. Ami elsőre nem tűnik extrém magas pontszámnak, matekból mégis az – a középiskolások egy részének még mindig ez a mumustárgy.

Idén felvételiztek? A 2022-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.