Van olyan egyetem, ahova egyetlen felvételiző adta be a jelentkezését - hét tény az idei felvételiről, amit nem tudtál

Hamarosan véget ér az idei felvételi, ezért átfutottuk a Felvi aktuális statisztikáit és összeszedtük a 2022-es egyetemi jelentkezés legérdekesebb vagy éppen legmeglepőbb adatait.

  • Csik Veronika

Íme hét tény, amiről nem gondoltad volna, hogy izgalmas lehet, de az.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

  • Van egy olyan 19 éves felvételiző, aki mesterszakra jelentkezett.
  • A legtöbb felvételiző egyébként 19 éves (24 ezren vannak), sokan jelentkeztek egyetemre 20-21 évesen (20 ezren) és 27 év felett is (21 ezren).
  • Közel 56 ezer férfi és 43 ezer nő jelentkezett egyetemre.
  • Legtöbben az alapképzés-nappali-állami ösztöndíjjal támogatott kombinációt választották (több mint 52 ezren) a legkevesebben pedig az osztatlan képzés-esti-önköltséges kombinációt (összesen 11-en).
  • A legkevesebb felvételizőt vonzó alapszak a jármű-üzemmérnöki - összesen 12 jelentkezővel, amiből csak ketten jelölték meg elő helyen. A legkevesebb jelentkezős osztatlan képzés a szobrászművész (39 jelentkezővel), a mesterképzések közül pedig kilenc olyan is van, amire egy ember jelentkezett, például: asszíriológia, egyiptológia és néptáncművész.
  • A legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés (nem olyan meglepő módon) a kereskedelem és marketing, a legkevesebb jelentkezőt vonzó pedig a gyártásszervező 2022-ben.
  • Van olyan egyetem, ahova egyetlen felvételiző adta be a jelentkezését.

És egy bóusz: a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta egyszer sem sikerült olyan jól a matekérettségi, mint idén. Ebből a tárgyból majdnem 69 ezer diák vizsgázott középszinten, ők 55,28 százalékos átlageredményt értek el. Ami elsőre nem tűnik extrém magas pontszámnak, matekból mégis az – a középiskolások egy részének még mindig ez a mumustárgy.

Idén felvételiztek? A 2022-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.