Van olyan egyetem, ahova egyetlen felvételiző adta be a jelentkezését - hét tény az idei felvételiről, amit nem tudtál

Hamarosan véget ér az idei felvételi, ezért átfutottuk a Felvi aktuális statisztikáit és összeszedtük a 2022-es egyetemi jelentkezés legérdekesebb vagy éppen legmeglepőbb adatait.

  • Csik Veronika

Íme hét tény, amiről nem gondoltad volna, hogy izgalmas lehet, de az.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

  • Van egy olyan 19 éves felvételiző, aki mesterszakra jelentkezett.
  • A legtöbb felvételiző egyébként 19 éves (24 ezren vannak), sokan jelentkeztek egyetemre 20-21 évesen (20 ezren) és 27 év felett is (21 ezren).
  • Közel 56 ezer férfi és 43 ezer nő jelentkezett egyetemre.
  • Legtöbben az alapképzés-nappali-állami ösztöndíjjal támogatott kombinációt választották (több mint 52 ezren) a legkevesebben pedig az osztatlan képzés-esti-önköltséges kombinációt (összesen 11-en).
  • A legkevesebb felvételizőt vonzó alapszak a jármű-üzemmérnöki - összesen 12 jelentkezővel, amiből csak ketten jelölték meg elő helyen. A legkevesebb jelentkezős osztatlan képzés a szobrászművész (39 jelentkezővel), a mesterképzések közül pedig kilenc olyan is van, amire egy ember jelentkezett, például: asszíriológia, egyiptológia és néptáncművész.
  • A legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés (nem olyan meglepő módon) a kereskedelem és marketing, a legkevesebb jelentkezőt vonzó pedig a gyártásszervező 2022-ben.
  • Van olyan egyetem, ahova egyetlen felvételiző adta be a jelentkezését.

És egy bóusz: a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta egyszer sem sikerült olyan jól a matekérettségi, mint idén. Ebből a tárgyból majdnem 69 ezer diák vizsgázott középszinten, ők 55,28 százalékos átlageredményt értek el. Ami elsőre nem tűnik extrém magas pontszámnak, matekból mégis az – a középiskolások egy részének még mindig ez a mumustárgy.

Idén felvételiztek? A 2022-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.