Van olyan egyetem, ahova egyetlen felvételiző adta be a jelentkezését - hét tény az idei felvételiről, amit nem tudtál

Hamarosan véget ér az idei felvételi, ezért átfutottuk a Felvi aktuális statisztikáit és összeszedtük a 2022-es egyetemi jelentkezés legérdekesebb vagy éppen legmeglepőbb adatait.

  • Csik Veronika

Íme hét tény, amiről nem gondoltad volna, hogy izgalmas lehet, de az.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

  • Van egy olyan 19 éves felvételiző, aki mesterszakra jelentkezett.
  • A legtöbb felvételiző egyébként 19 éves (24 ezren vannak), sokan jelentkeztek egyetemre 20-21 évesen (20 ezren) és 27 év felett is (21 ezren).
  • Közel 56 ezer férfi és 43 ezer nő jelentkezett egyetemre.
  • Legtöbben az alapképzés-nappali-állami ösztöndíjjal támogatott kombinációt választották (több mint 52 ezren) a legkevesebben pedig az osztatlan képzés-esti-önköltséges kombinációt (összesen 11-en).
  • A legkevesebb felvételizőt vonzó alapszak a jármű-üzemmérnöki - összesen 12 jelentkezővel, amiből csak ketten jelölték meg elő helyen. A legkevesebb jelentkezős osztatlan képzés a szobrászművész (39 jelentkezővel), a mesterképzések közül pedig kilenc olyan is van, amire egy ember jelentkezett, például: asszíriológia, egyiptológia és néptáncművész.
  • A legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés (nem olyan meglepő módon) a kereskedelem és marketing, a legkevesebb jelentkezőt vonzó pedig a gyártásszervező 2022-ben.
  • Van olyan egyetem, ahova egyetlen felvételiző adta be a jelentkezését.

És egy bóusz: a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta egyszer sem sikerült olyan jól a matekérettségi, mint idén. Ebből a tárgyból majdnem 69 ezer diák vizsgázott középszinten, ők 55,28 százalékos átlageredményt értek el. Ami elsőre nem tűnik extrém magas pontszámnak, matekból mégis az – a középiskolások egy részének még mindig ez a mumustárgy.

Idén felvételiztek? A 2022-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.