Van olyan egyetem, ahova egyetlen felvételiző adta be a jelentkezését - hét tény az idei felvételiről, amit nem tudtál

Hamarosan véget ér az idei felvételi, ezért átfutottuk a Felvi aktuális statisztikáit és összeszedtük a 2022-es egyetemi jelentkezés legérdekesebb vagy éppen legmeglepőbb adatait.

  • Csik Veronika

Íme hét tény, amiről nem gondoltad volna, hogy izgalmas lehet, de az.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

  • Van egy olyan 19 éves felvételiző, aki mesterszakra jelentkezett.
  • A legtöbb felvételiző egyébként 19 éves (24 ezren vannak), sokan jelentkeztek egyetemre 20-21 évesen (20 ezren) és 27 év felett is (21 ezren).
  • Közel 56 ezer férfi és 43 ezer nő jelentkezett egyetemre.
  • Legtöbben az alapképzés-nappali-állami ösztöndíjjal támogatott kombinációt választották (több mint 52 ezren) a legkevesebben pedig az osztatlan képzés-esti-önköltséges kombinációt (összesen 11-en).
  • A legkevesebb felvételizőt vonzó alapszak a jármű-üzemmérnöki - összesen 12 jelentkezővel, amiből csak ketten jelölték meg elő helyen. A legkevesebb jelentkezős osztatlan képzés a szobrászművész (39 jelentkezővel), a mesterképzések közül pedig kilenc olyan is van, amire egy ember jelentkezett, például: asszíriológia, egyiptológia és néptáncművész.
  • A legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés (nem olyan meglepő módon) a kereskedelem és marketing, a legkevesebb jelentkezőt vonzó pedig a gyártásszervező 2022-ben.
  • Van olyan egyetem, ahova egyetlen felvételiző adta be a jelentkezését.

És egy bóusz: a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta egyszer sem sikerült olyan jól a matekérettségi, mint idén. Ebből a tárgyból majdnem 69 ezer diák vizsgázott középszinten, ők 55,28 százalékos átlageredményt értek el. Ami elsőre nem tűnik extrém magas pontszámnak, matekból mégis az – a középiskolások egy részének még mindig ez a mumustárgy.

Idén felvételiztek? A 2022-es felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok. 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.