Rekordot döntöttek az idén érettségizők, még soha nem sikerültek ilyen jól a matekvizsgák

A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta egyszer sem sikerült olyan jól a matekérettségi, mint idén. Ebből a tárgyból majdnem 69 ezer diák vizsgázott középszinten, ők 55,28 százalékos átlageredményt értek el. Ami elsőre nem tűnik extrém magas pontszámnak, matekból mégis az – a középiskolások egy részének még mindig ez a mumustárgy.

  • Szabó Fruzsina

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2022-es érettségi eredményeit. Eddig csak néhány vezető gimnázium – például a budaörsi Illyés, a budapesti Teleki Blanka és az AKG – végzőseinek átlagpontszámát ismertük, de már azokból egyértelműnek tűnt, hogy az idei eredmények néhány tárgyból rekordot döntenek majd. Így is lett: az országos érettségi átlag tíz éve nem volt olyan magas, mint idén. A 131 571 vizsgázó érettségi jegyeinek átlaga 3,84.

Matekból például a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta egyszer sem született olyan jó átlageredmény, mint idén: a középszinten vizsgázók 55,28 százalékos átlaggal zárták a vizsgákat. Ez kifejezetten magas pontszámnak számít, a kötelező tárgyak közül rendszerint matekból szerzik a legrosszabb érettségi jegyeket a diákok (ez egyébként idén is így történt).

Történelemből is magasabb pontszámok születtek, mint tavaly vagy tavalyelőtt: míg az elmúlt négy-öt évben 52 és 59 százalék között mozgott az országos átlageredmény, idén 61,05 százalék volt. Angolból is javítottak a végzősök, 69,36 százalékos átlageredménnyel zártak. Irodalomból és nyelvtanból viszont valamivel gyengébben teljesítettek a diákok, mint a 2021-es végzős évfolyam.

Oktatási Hivatal

Nem meglepő, hogy a legmagasabb pontszámot idén is a fizikából, a kémiából és az informatikából érettségizők szerezték. A fizika szinte minden évben rekorder – idén 77,53 százalék volt az átlag –, igaz, ebből a tárgyból jóval kevesebben érettségiznek, mint a kötelező tárgyakból vagy nyelvekből.

Az emelt szintű érettségik átlagait is közzétette az Oktatási Hivatal. A statisztikákból kiderül, hogy ezek ebben az évben is jobban sikerültek, mint a középszintű vizsgák, minden harmadik vizsgázó 80 százalék felett teljesített az írásbelin és a szóbelin. A legjobb eredmény angolból (74,97 százalék) és németből (72,26 százalék) született.

Oktatási Hivatal

Nem véletlenül: amellett, hogy emelt szintű érettségi nélkül nem lehet felvételizni a felsőoktatásba, a felvételi pontszám egy része is ezen múlik. 

Hozzászólások

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.