Hét feltétel a felvételin, amit mindenkinek teljesítenie kell, ha egyetemre szeretne járni

Pár nap múlva a ponthatárhúzásokkal véget ér az idei felvételi időszak, azonban most is több feltételnek kell megfelelnetek, hogy bekerülhessetek egyetemre. Nézzétek meg, mindent kipipálhattok-e.

  • Eduline

2022-ben is akkor kerülhettek be alap-, illetve osztatlan képzésre, valamint felsőoktatási szakképzésre, ha

  1. érvényes jelentkezést nyújtottatok be a jelentkezési határidőig,
  2. megfelelő végzettséggel rendelkeztek a továbbtanuláshoz,
  3. alap- és osztatlan képzés esetén rendelkeztek a felvételikövetelményben meghatározott emelt szintű érettségivel,
  4. megfeleltek az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek - pl. alkalmassági vizsga, orvosi alkalmasság,
  5. teljesítitek a pontszámításhoz meghatározott érettségi követelményt,
  6. pontszámotok eléri a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot,
  7. felvételi pontjaitok száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt.

Melyik szak lesz a befutó?

Sok felvételiző él abban a tévhitben, hogy ha van elég pontjuk az összes megjelölt képzésre, akkor a ponthatárhúzás után még eldönthetik, hogy melyik szakra szeretnének menni. Ez azonban nem így van.

Minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. A részletekről itt írtunk bővebben.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István