Hét feltétel a felvételin, amit mindenkinek teljesítenie kell, ha egyetemre szeretne járni

Pár nap múlva a ponthatárhúzásokkal véget ér az idei felvételi időszak, azonban most is több feltételnek kell megfelelnetek, hogy bekerülhessetek egyetemre. Nézzétek meg, mindent kipipálhattok-e.

  • Eduline

2022-ben is akkor kerülhettek be alap-, illetve osztatlan képzésre, valamint felsőoktatási szakképzésre, ha

  1. érvényes jelentkezést nyújtottatok be a jelentkezési határidőig,
  2. megfelelő végzettséggel rendelkeztek a továbbtanuláshoz,
  3. alap- és osztatlan képzés esetén rendelkeztek a felvételikövetelményben meghatározott emelt szintű érettségivel,
  4. megfeleltek az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek - pl. alkalmassági vizsga, orvosi alkalmasság,
  5. teljesítitek a pontszámításhoz meghatározott érettségi követelményt,
  6. pontszámotok eléri a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot,
  7. felvételi pontjaitok száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt.

Melyik szak lesz a befutó?

Sok felvételiző él abban a tévhitben, hogy ha van elég pontjuk az összes megjelölt képzésre, akkor a ponthatárhúzás után még eldönthetik, hogy melyik szakra szeretnének menni. Ez azonban nem így van.

Minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. A részletekről itt írtunk bővebben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.