Múlt héten mind a 114 700 érettségiző megkapta a bizonyítványt/tanúsítványt a vizsgák eredményeiről. De hány pontot ér a felvételin az egyetemi-főiskolai érettségi? Attól függ, hogy dupláztok-e. Nézzük a szabályokat.
Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, és ki szeretnétek számolni, hány ponttal várhatjátok a július 21-én (aznap húzzák a ponthatárokat), vagy össze kell adnotok a tanulmányi, az érettségi és a többletpontokat, vagy meg kell dupláznotok az érettségi pontokat, és ehhez kell hozzáadnotok a többletpontokat. A felvételi rendszer a két lehetőség közül automatikusan azt választja, amelyik előnyösebb nektek.
1. verzió: amikor számítanak a középiskolai jegyek
Ha jók a középiskolai jegyeitek, valószínűleg ezt a képletet fogják használni. Először össze kell adnotok az utolsó két (tanult) évfolyam év végi jegyeit irodalomból és nyelvtanból (évenként a két osztályzat átlagát kell venni, kerekítés nélkül), töriből, matekból, egy idegen nyelvből és egy, legalább két évig tanult természettudományos tárgyból (vagy két, legalább egy évig tanult tárgyból). Ha ez megvan, az eredményt meg kell duplázni, így maximum 100 pontot kaptok.
Ezután elő kell venni az érettségi bizonyítványt, és a négy kötelező tárgy (magyar, töri, matek, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Így is maximum 100 pontot kaphattok.
Most jöjjön a „második 200 pont”. Még mindig az érettségitekre lesz szükségetek: a kiválasztott szakon két választható/kötelező tárgy százalékos eredményét kell összeadni. Így legfeljebb 200 pontot kaphattok (egyik tárgy max. 100 pont, másik tárgy max. 100 pont).
Végül csak össze kell adnotok a maximum 100 (középiskolai jegyek) + 100 (érettségi átlageredmény) + 200 (két érettségi tárgy eredménye) pontot. Így maximum 400 pontot gyűjthettek.
Az Eduline pontszámító kalkulátorát itt próbálhatjátok ki.
2. verzió: a duplázás
Ha a középiskolai eredményetek kevésbé lett fényes, az érettségin viszont jó eredményeket értetek el, a duplázás jobb ötlet. Ilyenkor csak a kiválasztott szakon kötelező/választható két érettségi százalékos eredményét veszik figyelembe. A százalékokat egyszerűen pontokra „váltják át”, majd az így kapott maximum 200 pontot megduplázzák.
Íme, egy példa. A szakotokon töriből és matekból kérnek kell érettségit tenni. Az egyik 85 százalékos lett, a másik 91. Egyszerűen össze kell adnotok a 85-öt és a 91-et, így 176-ot kaptok. Majd ezt meg kell duplázni, így jön ki a 352. Ehhez jöhetnek még a pluszpontok.
Egy emelt szintű érettségi alapfeltétel
Alap- vagy osztatlan szakra csak azok a felvételizők juthatnak be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tettek (a diplomásokra, a 2005 előtti rendszerben érettségizettekre, felsőoktatási szakképzést végzettekre más szabályok vonatkoznak, ahogy egy-két művészeti és más szakon is speciális pontszámítási módot használnak).
Hogy a kiválasztott szakon milyen érettségi tárgyakból kérnek emelt szintű érettségit, itt nézhetitek meg. Azoknak a képzéseknek a listáját pedig itt találjátok, amelyeken bármelyik tárgyból elfogadják az emelt szintű érettségit.
Mikor jár 50 pluszpont az emelt szintű érettségiért?
Két feltétel van. Legalább 45 százalékos eredményt kell elérni az emelt szintű érettségin ahhoz, hogy megkapjátok az 50 többletpontot. A másik feltétel, hogy olyan tárgyból kell emelt szinten érettségiznetek, amely az adott szakon kötelező/választható, vagyis érettségi pontot számolnak belőle. Íme egy példa: hiába tesztek biológiából emelt szintű érettségit, ha a kiválasztott szakon csak a matek, a történelem és az angol a választható érettségi tárgy.
További részleteket a felvételi tájékoztatóban, a Felvin találtok.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése, az óvodai nevelőket érintő kérdések, a digitális adminisztráció és az extrém időjárási helyzetek kezelése is.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
A Momentum Mozgalom egy diákoknak szánt állami lakásügynökség létrehozását kezdeményezné a Tisza-kormánynál, amely közvetítőként lépne be a hallgatók és a lakástulajdonosok közé, hogy a hallgatók akár 30 százalékkal olcsóbb albérletekhez juthassanak, biztosítva legyen számukra a kauciómentes lakásbérlés és az ingyenes közjegyzői hitelesítés is.
