Múlt héten mind a 114 700 érettségiző megkapta a bizonyítványt/tanúsítványt a vizsgák eredményeiről. De hány pontot ér a felvételin az egyetemi-főiskolai érettségi? Attól függ, hogy dupláztok-e. Nézzük a szabályokat.
Ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, és ki szeretnétek számolni, hány ponttal várhatjátok a július 21-én (aznap húzzák a ponthatárokat), vagy össze kell adnotok a tanulmányi, az érettségi és a többletpontokat, vagy meg kell dupláznotok az érettségi pontokat, és ehhez kell hozzáadnotok a többletpontokat. A felvételi rendszer a két lehetőség közül automatikusan azt választja, amelyik előnyösebb nektek.
1. verzió: amikor számítanak a középiskolai jegyek
Ha jók a középiskolai jegyeitek, valószínűleg ezt a képletet fogják használni. Először össze kell adnotok az utolsó két (tanult) évfolyam év végi jegyeit irodalomból és nyelvtanból (évenként a két osztályzat átlagát kell venni, kerekítés nélkül), töriből, matekból, egy idegen nyelvből és egy, legalább két évig tanult természettudományos tárgyból (vagy két, legalább egy évig tanult tárgyból). Ha ez megvan, az eredményt meg kell duplázni, így maximum 100 pontot kaptok.
Ezután elő kell venni az érettségi bizonyítványt, és a négy kötelező tárgy (magyar, töri, matek, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi tárgy százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Így is maximum 100 pontot kaphattok.
Most jöjjön a „második 200 pont”. Még mindig az érettségitekre lesz szükségetek: a kiválasztott szakon két választható/kötelező tárgy százalékos eredményét kell összeadni. Így legfeljebb 200 pontot kaphattok (egyik tárgy max. 100 pont, másik tárgy max. 100 pont).
Végül csak össze kell adnotok a maximum 100 (középiskolai jegyek) + 100 (érettségi átlageredmény) + 200 (két érettségi tárgy eredménye) pontot. Így maximum 400 pontot gyűjthettek.
Az Eduline pontszámító kalkulátorát itt próbálhatjátok ki.
2. verzió: a duplázás
Ha a középiskolai eredményetek kevésbé lett fényes, az érettségin viszont jó eredményeket értetek el, a duplázás jobb ötlet. Ilyenkor csak a kiválasztott szakon kötelező/választható két érettségi százalékos eredményét veszik figyelembe. A százalékokat egyszerűen pontokra „váltják át”, majd az így kapott maximum 200 pontot megduplázzák.
Íme, egy példa. A szakotokon töriből és matekból kérnek kell érettségit tenni. Az egyik 85 százalékos lett, a másik 91. Egyszerűen össze kell adnotok a 85-öt és a 91-et, így 176-ot kaptok. Majd ezt meg kell duplázni, így jön ki a 352. Ehhez jöhetnek még a pluszpontok.
Egy emelt szintű érettségi alapfeltétel
Alap- vagy osztatlan szakra csak azok a felvételizők juthatnak be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tettek (a diplomásokra, a 2005 előtti rendszerben érettségizettekre, felsőoktatási szakképzést végzettekre más szabályok vonatkoznak, ahogy egy-két művészeti és más szakon is speciális pontszámítási módot használnak).
Hogy a kiválasztott szakon milyen érettségi tárgyakból kérnek emelt szintű érettségit, itt nézhetitek meg. Azoknak a képzéseknek a listáját pedig itt találjátok, amelyeken bármelyik tárgyból elfogadják az emelt szintű érettségit.
Mikor jár 50 pluszpont az emelt szintű érettségiért?
Két feltétel van. Legalább 45 százalékos eredményt kell elérni az emelt szintű érettségin ahhoz, hogy megkapjátok az 50 többletpontot. A másik feltétel, hogy olyan tárgyból kell emelt szinten érettségiznetek, amely az adott szakon kötelező/választható, vagyis érettségi pontot számolnak belőle. Íme egy példa: hiába tesztek biológiából emelt szintű érettségit, ha a kiválasztott szakon csak a matek, a történelem és az angol a választható érettségi tárgy.
További részleteket a felvételi tájékoztatóban, a Felvin találtok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
