Itt a lista: ez a húsz legnépszerűbb egyetem a 2022-es felvételin

Több mint 27 ezren jelentkeztek idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzéseire, az ELTE-t a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem követ a népszerűségi listán. Mutatjuk azt a húsz egyetemet, amely a legtöbb felvételizőt vonzotta.

  • Eduline
  1. Eötvös Loránd Tudományegyetem (jelentkezők száma: 27513, első helyen: 15610)
  2. Debreceni Egyetem (jelentkezők száma: 15314, első helyen: 8444)
  3. Szegedi Tudományegyetem (jelentkezők száma: 14518, első helyen: 7218)
  4. Pécsi Tudományegyetem (jelentkezők száma: 14449, első helyen: 6772)
  5. Budapesti Gazdasági Egyetem (jelentkezők száma: 13911, első helyen: 6386)
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (jelentkezők száma: 11430, első helyen: 5731)
  7. Pázmány Péter Katolikus Egyetem (jelentkezők száma: 8813, első helyen: 2950)
  8. Károli Gáspár Református Egyetem (jelentkezők száma: 8290, első helyen: 2987)
  9. Óbudai Egyetem (jelentkezők száma: 8200, első helyen: 3380)
  10. Széchenyi István Egyetem (jelentkezők száma: 7571, első helyen: 3988)
  11. Budapesti Corvinus Egyetem (jelentkezők száma: 6479, első helyen: 4238)
  12. Semmelweis Egyetem (jelentkezők száma: 6080, első helyen: 4110)
  13. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (jelentkezők száma: 5956, első helyen: 3145)
  14. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (jelentkezők száma: 4782, első helyen: 3336)
  15. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (jelentkezők száma: 4571, első helyen: 2368)
  16. Miskolci Egyetem (jelentkezők száma: 4465, első helyen: 2517)
  17. Budapesti Metropolitan Egyetem (jelentkezők száma: 3821, első helyen: 1460)
  18. Pannon Egyetem (jelentkezők száma: 3313, első helyen: 1597)
  19. Nyíregyházi Egyetem (jelentkezők száma: 2590, első helyen: 1428)
  20. Testnevelési Egyetem (jelentkezők száma: 2482, első helyen: 1688)

A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.