Minden, amit a szóbeli érettségi előtt tudni kell: milyen lesz a tétel, hány pontot lehet szerezni?

Június 1-jén indulnak az emelt szintű érettségik szóbeli vizsgái, június 13. és 24. között pedig a középszinten érettségizők is befejezik a vizsgákat. Mutatjuk, mit kell tudni az idei szóbelikről: a pontszámításon át a mintatételekig összeszedtünk mindet, amire szükségetek lehet.

  • Csik Veronika

Ki szóbelizhet?

A napokban mindenki megtudja, hány pontot szerzett az írásbelivel. Alapszabály, hogy minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek az érettségin - írásban és szóban is. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire egyest kaptok. Ha viszont megvan a legalább 12 százalék, javíthattok szóban - ez alól kivétel a matek, hiszen ott középszinten alapvetően nem kell szóbelizni.

Arról, hogy milyen lesz a szóbeli idén az egyes tárgyakból, itt írtunk le minden szabályt külön-külön.

Ne feledjétek, szóban lehet javítani, de az, hogy eljutottatok a szóbeliig, nem jelenti azt, hogy automatikusan megvan a kettes (vagy a jobb jegy). A fenti szabály miatt ugyanis a szóbelin is kell legalább 12 százalék, összességben pedig 25 százalék középszinten a ketteshez. Az osztályzási szabályokat részletesen, százalékokkal és jegyekkel itt nézhetitek meg.

Milyen témakörök lesznek 2022-ben?

Azt, hogy középszinten milyen témakörökkel fogtok a szóbelin találkozni, az iskola határozza meg, ahol vizsgáztok, azonban az emelt szintű tételeket központilag határozzák meg, ezért összeszedtük a június 1-jén induló emelt szintű érettségikből azokat a tárgyakat, amelyek a legtöbb diákot érintik:

Milyen lesz a tétel, amit kihúztok?

A témakörök meghatározása mellett az Oktatási Hivatal minden tárgyhoz közzétette az aktuális mintatételeket (nyilván nem azt, amit majd a vizsgán kaptok, de nagyon hasonlókat). Ez azoknál a tárgyaknál nagyon fontos, ahol nem csak egy témakör nevét és a tételcímet kapjátok meg, hanem esetleg forrásokat (mint törin) vagy szituációs, képleírós feladatot (mint nyelvekből) és egyéb kísérleteket és példákat (mint a természettudományos érettségiken).

Ha kíváncsiak vagytok, milyenek lesznek a tértelek, kattintsatok ide. Itt a közismereti tárgyakra kattintva megtalálhatjátok a keresett tantárgyat, a listában hozzá felsorolt linkek között pedig nem csak a témaköröket, hanem mintatételeket is találtok közép- és emelt szinten is. Például ilyen lesz egy középszintű angoltétel (ha figyelmesen körbenéztek a listában az egyes tárgyaknál, egyébként azt is megnézhetitek, hogy milyen tétel kerül a tanáraitok éle):

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.