Június 1-jén indulnak az emelt szintű érettségik szóbeli vizsgái, június 13. és 24. között pedig a középszinten érettségizők is befejezik a vizsgákat. Mutatjuk, mit kell tudni az idei szóbelikről: a pontszámításon át a mintatételekig összeszedtünk mindet, amire szükségetek lehet.
Ki szóbelizhet?
A napokban mindenki megtudja, hány pontot szerzett az írásbelivel. Alapszabály, hogy minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek az érettségin - írásban és szóban is. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire egyest kaptok. Ha viszont megvan a legalább 12 százalék, javíthattok szóban - ez alól kivétel a matek, hiszen ott középszinten alapvetően nem kell szóbelizni.
Ne feledjétek, szóban lehet javítani, de az, hogy eljutottatok a szóbeliig, nem jelenti azt, hogy automatikusan megvan a kettes (vagy a jobb jegy). A fenti szabály miatt ugyanis a szóbelin is kell legalább 12 százalék, összességben pedig 25 százalék középszinten a ketteshez. Az osztályzási szabályokat részletesen, százalékokkal és jegyekkel itt nézhetitek meg.
Milyen témakörök lesznek 2022-ben?
Azt, hogy középszinten milyen témakörökkel fogtok a szóbelin találkozni, az iskola határozza meg, ahol vizsgáztok, azonban az emelt szintű tételeket központilag határozzák meg, ezért összeszedtük a június 1-jén induló emelt szintű érettségikből azokat a tárgyakat, amelyek a legtöbb diákot érintik:
Milyen lesz a tétel, amit kihúztok?
A témakörök meghatározása mellett az Oktatási Hivatal minden tárgyhoz közzétette az aktuális mintatételeket (nyilván nem azt, amit majd a vizsgán kaptok, de nagyon hasonlókat). Ez azoknál a tárgyaknál nagyon fontos, ahol nem csak egy témakör nevét és a tételcímet kapjátok meg, hanem esetleg forrásokat (mint törin) vagy szituációs, képleírós feladatot (mint nyelvekből) és egyéb kísérleteket és példákat (mint a természettudományos érettségiken).
Ha kíváncsiak vagytok, milyenek lesznek a tértelek, kattintsatok ide. Itt a közismereti tárgyakra kattintva megtalálhatjátok a keresett tantárgyat, a listában hozzá felsorolt linkek között pedig nem csak a témaköröket, hanem mintatételeket is találtok közép- és emelt szinten is. Például ilyen lesz egy középszintű angoltétel (ha figyelmesen körbenéztek a listában az egyes tárgyaknál, egyébként azt is megnézhetitek, hogy milyen tétel kerül a tanáraitok éle):
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
