Minden, amit a szóbeli érettségi előtt tudni kell: milyen lesz a tétel, hány pontot lehet szerezni?

Június 1-jén indulnak az emelt szintű érettségik szóbeli vizsgái, június 13. és 24. között pedig a középszinten érettségizők is befejezik a vizsgákat. Mutatjuk, mit kell tudni az idei szóbelikről: a pontszámításon át a mintatételekig összeszedtünk mindet, amire szükségetek lehet.

  • Csik Veronika

Ki szóbelizhet?

A napokban mindenki megtudja, hány pontot szerzett az írásbelivel. Alapszabály, hogy minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek az érettségin - írásban és szóban is. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire egyest kaptok. Ha viszont megvan a legalább 12 százalék, javíthattok szóban - ez alól kivétel a matek, hiszen ott középszinten alapvetően nem kell szóbelizni.

Arról, hogy milyen lesz a szóbeli idén az egyes tárgyakból, itt írtunk le minden szabályt külön-külön.

Ne feledjétek, szóban lehet javítani, de az, hogy eljutottatok a szóbeliig, nem jelenti azt, hogy automatikusan megvan a kettes (vagy a jobb jegy). A fenti szabály miatt ugyanis a szóbelin is kell legalább 12 százalék, összességben pedig 25 százalék középszinten a ketteshez. Az osztályzási szabályokat részletesen, százalékokkal és jegyekkel itt nézhetitek meg.

Milyen témakörök lesznek 2022-ben?

Azt, hogy középszinten milyen témakörökkel fogtok a szóbelin találkozni, az iskola határozza meg, ahol vizsgáztok, azonban az emelt szintű tételeket központilag határozzák meg, ezért összeszedtük a június 1-jén induló emelt szintű érettségikből azokat a tárgyakat, amelyek a legtöbb diákot érintik:

Milyen lesz a tétel, amit kihúztok?

A témakörök meghatározása mellett az Oktatási Hivatal minden tárgyhoz közzétette az aktuális mintatételeket (nyilván nem azt, amit majd a vizsgán kaptok, de nagyon hasonlókat). Ez azoknál a tárgyaknál nagyon fontos, ahol nem csak egy témakör nevét és a tételcímet kapjátok meg, hanem esetleg forrásokat (mint törin) vagy szituációs, képleírós feladatot (mint nyelvekből) és egyéb kísérleteket és példákat (mint a természettudományos érettségiken).

Ha kíváncsiak vagytok, milyenek lesznek a tértelek, kattintsatok ide. Itt a közismereti tárgyakra kattintva megtalálhatjátok a keresett tantárgyat, a listában hozzá felsorolt linkek között pedig nem csak a témaköröket, hanem mintatételeket is találtok közép- és emelt szinten is. Például ilyen lesz egy középszintű angoltétel (ha figyelmesen körbenéztek a listában az egyes tárgyaknál, egyébként azt is megnézhetitek, hogy milyen tétel kerül a tanáraitok éle):

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.