Ma olaszból érettségiznek a diákok, mutatjuk, milyen lesz a vizsga

Ma olaszból vizsgáznak az érettségizők - mutatjuk, mennyi idejük lesz az írásbelire, és milyen feladatokkal találkozhatnak közép- és emelt szinten. A mai olasz érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Olasz Kultúrintézetnek.

  • Eduline

Hogyan épül fel az érettségi közép- és emelt szinten?

A középszinten érettségizők 180 percet kapnak a feladatsorok megoldására. Ahogy minden idegen nyelvi érettségi, úgy az olasz írásbeli is négy részből áll: középszinten 60 perc jut az olvasott szöveg értésére, 30-30 a nyelvhelyességre és a hallott szöveg értésére, 60 perc pedig az íráskészségre.

Az emelt szintű írásbeli vizsga 240 perces. A vizsgán ugyanazok a részek szerepelnek, ugyanabban a sorrendben, mint a középszintű érettségin, de a feladatok megoldására fordítható idő sorrendben 70, 50, 30, illetve 90 perc.

Hány pontot érnek a feladatrészek?

Középszinten összesen 117 pontot lehet gyűjteni, minden rész 33 pontot ér, kivéve a hallott szöveg értését mérő feladatsor, ott 18 pontot lehet szerezni. Az emelt szintű vizsga összpontszáma kereken 120 pont, minden feladatsor 30 pontot ér.

Milyen szintű nyelvtudás kell a vizsgákhoz?

A középszintű vizsga feladatai az alapfokú (B1-es szintű), az emelt szintűé pedig középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsga szintjének felelnek meg.

Lehet szótárt használni?

Igen, azonban kizárólag az íráskészség résznél. Az is fontos, hogy saját példányt kell vinni az írásbelire, az iskola ugyanis nem köteles biztosítani szótárakat, a vizsgázók pedig egymás között nem cserélgethetik a köteteket.

Milyen szövegek és feladatok vannak az olvasott szöveg értése résznél?

Rövid, hétköznapi nyelvű szövegek szoktak szerepelni, például egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél vagy ismeretterjesztő, akár irodalmi szöveg is. Ami a feladatokat illeti, lehet többek között feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladatok. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.

Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél?

Hasonlóan a szövegértéshez, egy szövegrészlet alapján kell feladatokat megoldani. Ez a vizsgarész azt méri, hogy képes-e a vizsgázó gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására. Például megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése is lehet feladat. A feladatsor 3-4 feladatból, összesen 20-25 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó.

Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél?

Többek között telefonbeszélgetések, műsorrészletek, interjúk vagy közérdekű közlemények, mint például egy pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentés, de lehet akár időjárás-jelentés vagy egyéb médiaközlemény. A hanganyag 6-9 perces lehet, összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatról van szó.

Hány levelet kell írni az íráskészség résznél? Ezeknek hány szavasnak kell lenniük?

Két szövegalkotási feladatból áll ez a rész. Általában személyes vagy magánjellegű közlést vagy meghívót kell írni: például e-mail, üzenet, blog, naplóbejegyzés vagy hivatalos levél. Az első, interakciós szöveget három irányító szempont alapján, a második, véleménykifejtő levelet pedig négy irányító szempont alapján kell megírni. Az egyik levélnek 80-100 szó terjedelműnek kell lennie, a másiknak 100-120 szavasnak. Ezeket a határokat nem szabad nagyon alul- vagy túlteljesíteni, mert ez pontlevonással járhat.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.