Ma olaszból érettségiznek a diákok, mutatjuk, milyen lesz a vizsga

Ma olaszból vizsgáznak az érettségizők - mutatjuk, mennyi idejük lesz az írásbelire, és milyen feladatokkal találkozhatnak közép- és emelt szinten. A mai olasz érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Olasz Kultúrintézetnek.

  • Eduline

Hogyan épül fel az érettségi közép- és emelt szinten?

A középszinten érettségizők 180 percet kapnak a feladatsorok megoldására. Ahogy minden idegen nyelvi érettségi, úgy az olasz írásbeli is négy részből áll: középszinten 60 perc jut az olvasott szöveg értésére, 30-30 a nyelvhelyességre és a hallott szöveg értésére, 60 perc pedig az íráskészségre.

Az emelt szintű írásbeli vizsga 240 perces. A vizsgán ugyanazok a részek szerepelnek, ugyanabban a sorrendben, mint a középszintű érettségin, de a feladatok megoldására fordítható idő sorrendben 70, 50, 30, illetve 90 perc.

Hány pontot érnek a feladatrészek?

Középszinten összesen 117 pontot lehet gyűjteni, minden rész 33 pontot ér, kivéve a hallott szöveg értését mérő feladatsor, ott 18 pontot lehet szerezni. Az emelt szintű vizsga összpontszáma kereken 120 pont, minden feladatsor 30 pontot ér.

Milyen szintű nyelvtudás kell a vizsgákhoz?

A középszintű vizsga feladatai az alapfokú (B1-es szintű), az emelt szintűé pedig középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsga szintjének felelnek meg.

Lehet szótárt használni?

Igen, azonban kizárólag az íráskészség résznél. Az is fontos, hogy saját példányt kell vinni az írásbelire, az iskola ugyanis nem köteles biztosítani szótárakat, a vizsgázók pedig egymás között nem cserélgethetik a köteteket.

Milyen szövegek és feladatok vannak az olvasott szöveg értése résznél?

Rövid, hétköznapi nyelvű szövegek szoktak szerepelni, például egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél vagy ismeretterjesztő, akár irodalmi szöveg is. Ami a feladatokat illeti, lehet többek között feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladatok. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.

Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél?

Hasonlóan a szövegértéshez, egy szövegrészlet alapján kell feladatokat megoldani. Ez a vizsgarész azt méri, hogy képes-e a vizsgázó gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására. Például megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése is lehet feladat. A feladatsor 3-4 feladatból, összesen 20-25 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó.

Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél?

Többek között telefonbeszélgetések, műsorrészletek, interjúk vagy közérdekű közlemények, mint például egy pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentés, de lehet akár időjárás-jelentés vagy egyéb médiaközlemény. A hanganyag 6-9 perces lehet, összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatról van szó.

Hány levelet kell írni az íráskészség résznél? Ezeknek hány szavasnak kell lenniük?

Két szövegalkotási feladatból áll ez a rész. Általában személyes vagy magánjellegű közlést vagy meghívót kell írni: például e-mail, üzenet, blog, naplóbejegyzés vagy hivatalos levél. Az első, interakciós szöveget három irányító szempont alapján, a második, véleménykifejtő levelet pedig négy irányító szempont alapján kell megírni. Az egyik levélnek 80-100 szó terjedelműnek kell lennie, a másiknak 100-120 szavasnak. Ezeket a határokat nem szabad nagyon alul- vagy túlteljesíteni, mert ez pontlevonással járhat.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.