Felvételi: még feltölthetitek a hiányzó dokumentumaitokat, mutatjuk, hogyan

Július 7-ig pótolhatjátok azokat a dokumentumokat, amiket a jelentkezési határidő után szereztetek. Mutatjuk, hogyan.

  • Eduline

Ha a február 15-i jelentkezési határidő után szereztetek oklevelet, bizonyítványt vagy egyéb, a felvételihez szükséges vagy többletpontot igazoló dokumentumot, azokat július 7-ig tölthetitek fel a rendszerbe.

Hogyan kell feltölteni a fájlokat?

A dokumentumokat szkennelve, az E-felvételi Dokumentumok menüpontjánál kell feltöltenetek. Nagyon fontos, hogy egy fájl csak egyféle dokumentumot tartalmazzon, így mindent azonnal a megfelelő kategóriába tölthettek fel. Arra is figyeljetek, hogy ha több fájlból álló dokumentumot töltöttök fel (például a középiskolai bizonyítványotokat), úgy csak akkor kattintsatok a „dokumentumtípusba történő feltöltések befejezése” gombra, ha biztosan minden oldalt feltöltöttetek.

A fájlokat jpg vagy pdf formátumban töltsétek fel, lehetnek színesek vagy fekete-fehérek is. A feltölthető fájlok mérete és felbontása max. 5 Mbyte, illetve jpg esetében min. 500x500 és max. 4500x4500 képpont felbontás - hívja fel a figyelmet a Felvi.

Illetve szerintük a legjobb, ha a digitalizálás szkennert használtok, de telefonnal is lefotózhatóak a doksik, viszont az lényeges, hogy csak a feltöltendő dokumentum látszódjon, de az teljes egészében, jól olvashatóan, és kivehető legyen a hitelességet igazoló aláírás, pecsét és dátum is. Fontos tudnotok azt is, hogy a hiányzó dokumentumokat elegendő egyszer feltöltenetek, függetlenül attól, hány helyre jelentkeztetek.

Postázni is lehet a hiányzó dokumentumokat?

Igen, erre is van lehetőség, bár a járványhelyzet miatt ezt most inkább érdemes kerülni - javasolja a Felvi. A másolatokat az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190. postacímre lehet eljuttatni, célszerű ajánlott küldeményként. Eredeti dokumentumot ne postázzatok (azok bemutatására majd a beiratkozáskor lesz szükség)! Ha ezt a módszert választjátok, célszerű ráírni a felvételi azonosító számotokat is a papírokra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.