Volt olyan slágerszak egy éve, ahol elég volt a 280 pont, máshol 400 kellett: itt a lista

Hamarosan mindenki megkapja az érettségi eredményeit és a szóbelik előtt elindulhat az előzetes taktikázás, számolgatás a pontokkal. Hogy legyen egy kis kapaszkodótok, mutatjuk, milyenek voltak a végleges ponthatárok a legnépszerűbb szakokon egy éve.

  • Csik Veronika

A 2021-es felvételi legnépszerűbb képzése sem okozhatott meglepetést, évek óta a gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkezik a legtöbb diák. Az idei topszakokat itt nézhetitek meg.

Egy éve a gazdálkodási és menedzsmenten (magyar nyelven) a BGE-n 400, a Corvinuson 451, az ELTE-n pedig 410 lett a végleges ponthatár. A kereskedelem és marketinghez Debrecenbe 400, az Óbudai Egyetemre 400, az ELTE-re pedig 410 pont kellett.

A pszichológiához az ELTE budapesti képzésrére 449, a Pázmányra 443, a Pécsi Tudományegyetemre pedig 427 pontra volt szükség. A kommunikáció- és médiatudomány szakon jóval 400 pont fölött álltak meg a végleges ponthatárok: a Corvinuson 447, a Dunaújvárosi Egyetemen 400, az ELTE-n 414 ponttal lehetett bekerülni a szakra.

A jogászképzésre felvételizőknek az ELTE-n 472 pontot, a Pázmányon 463, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 433 pontot kellett gyűjtenie.

Az ápolás és betegellátás szakon szakiránytól és egyetemtől függően tértek el a pontszámok. Debrecenbe szülésznő képzésre és a Miskolci Egyetemen az ápoló képzésre is elég volt a 280 pont, azonban a Semmelweis Egyetemen a dietetikus szakon 405 lett a végleges ponthatár.

A mérnökinformatikusoknak tavaly a BME képzésére 385 pontot kellett elérni, a Miskolci Egyetemre és a Neumann János Egyetemre elég volt a 280 pont is. A programtervező informatikus szakon pedig Debrecenbe 356 pont, az egri és nyíregyházi egyetemre 280 pont kellett

A nemzetközi gazdálkodás ponthatára a legtöbb egyetemen 400 pont körül volt, de a Corvinuson az angol nyelvű képzéshez 472 pont kellett. A pénzügy és számvitel pontszámai is 400 pont körül voltak tavaly: BGE-re 400, a BME-re 402 pont kellett.

Azt, hogy a többi szakon és a többi egyetemen hogyan alakultak a ponthatárok egy éve, itt nézhetitek meg. Azt pedig, hogy mennyit kell 2022-ben fizetni a slágerszakokért, ha nem kerültök be állami ösztöndíjas képzésre, itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.