Volt olyan slágerszak egy éve, ahol elég volt a 280 pont, máshol 400 kellett: itt a lista

Hamarosan mindenki megkapja az érettségi eredményeit és a szóbelik előtt elindulhat az előzetes taktikázás, számolgatás a pontokkal. Hogy legyen egy kis kapaszkodótok, mutatjuk, milyenek voltak a végleges ponthatárok a legnépszerűbb szakokon egy éve.

  • Csik Veronika

A 2021-es felvételi legnépszerűbb képzése sem okozhatott meglepetést, évek óta a gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkezik a legtöbb diák. Az idei topszakokat itt nézhetitek meg.

Egy éve a gazdálkodási és menedzsmenten (magyar nyelven) a BGE-n 400, a Corvinuson 451, az ELTE-n pedig 410 lett a végleges ponthatár. A kereskedelem és marketinghez Debrecenbe 400, az Óbudai Egyetemre 400, az ELTE-re pedig 410 pont kellett.

A pszichológiához az ELTE budapesti képzésrére 449, a Pázmányra 443, a Pécsi Tudományegyetemre pedig 427 pontra volt szükség. A kommunikáció- és médiatudomány szakon jóval 400 pont fölött álltak meg a végleges ponthatárok: a Corvinuson 447, a Dunaújvárosi Egyetemen 400, az ELTE-n 414 ponttal lehetett bekerülni a szakra.

A jogászképzésre felvételizőknek az ELTE-n 472 pontot, a Pázmányon 463, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 433 pontot kellett gyűjtenie.

Az ápolás és betegellátás szakon szakiránytól és egyetemtől függően tértek el a pontszámok. Debrecenbe szülésznő képzésre és a Miskolci Egyetemen az ápoló képzésre is elég volt a 280 pont, azonban a Semmelweis Egyetemen a dietetikus szakon 405 lett a végleges ponthatár.

A mérnökinformatikusoknak tavaly a BME képzésére 385 pontot kellett elérni, a Miskolci Egyetemre és a Neumann János Egyetemre elég volt a 280 pont is. A programtervező informatikus szakon pedig Debrecenbe 356 pont, az egri és nyíregyházi egyetemre 280 pont kellett

A nemzetközi gazdálkodás ponthatára a legtöbb egyetemen 400 pont körül volt, de a Corvinuson az angol nyelvű képzéshez 472 pont kellett. A pénzügy és számvitel pontszámai is 400 pont körül voltak tavaly: BGE-re 400, a BME-re 402 pont kellett.

Azt, hogy a többi szakon és a többi egyetemen hogyan alakultak a ponthatárok egy éve, itt nézhetitek meg. Azt pedig, hogy mennyit kell 2022-ben fizetni a slágerszakokért, ha nem kerültök be állami ösztöndíjas képzésre, itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.