„Összességében a középszintű feladatsor nem volt könnyű, reméljük, ennek ellenére jó eredmények születnek, és a diákok a sikeres érettségi után sem fejezik be a spanyol nyelv tanulását" - mondta a középszintű spanyolérettségiről az Eduline által megkérdezett egyetemi oktató. A mai spanyol érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának.
„Évről évre egyre többen tanulják a spanyol nyelvet világszerte, itthon is többszörös a túljelentkezés a spanyol két tannyelvű tagozatokra, a spanyol nyelvi előkészítő osztályokba, a spanyol nyelvet második (vagy akár harmadik) idegen nyelvként kínáló középiskolákban pedig körülbelül 10 ezer diák tanulja a nyelvet. Így nem meglepő, hogy idén spanyol nyelvből középszinten 83 helyszínen 303, emelt szinten 24 helyszínen 380 vizsgázó tett írásbeli érettségi vizsgát” – mondta az Eduline-nak Berkics Erika, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar adjunktusa.
Kiemelte, hogy az írásbeli feladatsor felépítése minden idegen nyelvből azonos, és akik az érettségire készülve megnéztek vagy meg is oldottak néhányat a korábbi évek spanyol feladatsoraiból, azoknak a feladattípusok is ismerősek voltak: hiányos szöveg kiegészítése megadott szavakkal, igaz-hamis állítások, rövidebb-hosszabb kérdésekre adott válaszok a szöveg alapján, illetve prepozíciók behelyettesítése, igeidők-igealakok, névmások használata a nyelvhelyességi feladatsorban. A spanyol írábeli vizsgákon a szövegek témái gyakran híres emberek, neves események, ünnepek, technológiai és tudományos érdekességek, egészségmegőrzés vagy az állatvilág rejtelmei, ez idén is így volt.
„Mivel a közép- és az emelt szintű vizsgán is autentikus, csak kis mértékben adaptált szövegekkel találkozik a vizsgázó, a középszintű vizsgán is már elvárt spanyol nyelvtan és szókincs elsajátításához a heti három tanórán túl sok önálló vagy informális nyelvtanulásra van szükség. Szerencsére ehhez számtalan, az interneten ingyen elérhető színvonalas spanyol nyelvű tartalom is segítséget nyújt. A feladatsorok szövegeihez hasonló szövegeket bőven találunk a spanyol vagy a latin-amerikai hírportálokon és kulturális, gasztronómiai, turisztikai, irodalmi weboldalakon; számos, nyelvtanulást segítő weboldal is van. Az elpais.com hírportált talán nem sűrűn látogatják a nyelvtanulók, de jó társ lehet a felkészülésben a muyinteresante.es weboldal a legkülönbözőbb témájú rövid cikkeivel vagy a ver-taal.com videói értést ellenőrző feladatokkal a hallásértés fejlesztéséhez” – magyarázta.
A pécsi egyetem oktatója szerint a szövegek szókincse több feladatnál nehéz volt. „A sün kedves állat, de a róla szóló szövegből az derül ki, hogy a Spanyolországban élő sünök invazív fajtának számítanak és tartásuk, szaporításuk vagy értékesítésük tilos az országban. A termálfürdőkről szóló szöveg is megizzaszthatta a vizsgázókat, csakúgy, mint a bohócdoktorokról szóló, amelyből hiányoztak az elöljárószavak. A spanyol ünnepekről és az online tanulásról szóló szövegek nyelvtani ismeretek mérését szolgálták, megértésük elengedhetetlen volt a jó megoldáshoz” – tette hozzá.
Berkics Erika úgy véli, a középszintű vizsga két írásfeladata láttán biztosan megnyugodtak a vizsgázók, ismert témakörből merített mindegyik: az egyik egy otthonról végezhető állást hirdető cégnek írt érdeklődő levél, a másik vélemény írása egy internetes oldalra a házimunka egyenlő megosztásáról a családtagok között.
„Összességében a középszintű feladatsor nem volt könnyű, reméljük, ennek ellenére jó eredmények születnek, és a diákok a sikeres érettségi után sem fejezik be a spanyol nyelv tanulását: a továbbtanulók az egyetemen is fejleszthetik, használhatják nyelvtudásukat, évente több száz egyetemista utazik Spanyolországba Erasmus-ösztöndíjjal, és Latin-Amerikába is egyre többen eljutnak részképzésre vagy szakmai gyakorlatra” – mondta.
„Azoknak, akiknek a középiskolában nem volt lehetőségük spanyolul tanulni, vagy a megszerzett tudásukat tovább szeretnék bővíteni, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a közeljövőben egy olyan gyakorlatorientált „idegen nyelvi és interkulturális mediátor” alapképzést szeretne kínálni, amelyben a hallgatók újlatin nyelvekből – köztük spanyol nyelvből is – magas szintű nyelvtudást érhetnek el: a hat féléves képzés kezdő szintről lehetővé teszi a legalább B2-es nyelvtudás elérését, a középszintű spanyol érettségivel rendelkezők esetében pedig a nyelvtudás C1 vagy C2 szintre emelését” – emelte ki a PTE adjunktusa, hozzátéve: a modulrendszerű képzés célja, hogy a hallgatók előzetes képzettségüknek és érdeklődésüknek megfelelően eltérő súlyú képzést kapjanak mind nyelvileg, mind – a spanyol nyelv választása esetén a spanyol nyelvű kultúrák terén, valamint általános társadalomtudományi és humán műveltségi körökben.
„Tehát olyan nyelvekből is kaphatnak intenzív felkészítést, amely nyelveket nem, vagy alacsonyabb óraszámban tanultak a középiskolában, mint például az újlatin nyelvek. Mindezt annak érdekében, hogy a választott nyelvekből teljes értékű nyelvi és kulturális közvetítővé és keresett munkavállalóvá váljanak a hároméves képzés végére. A képzés kidolgozásában a Debreceni Egyetem kezdeményezését követően a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara is részt vett, és ezeken az egyetemeken lesz elérhető az érdeklődő hallgatók számára. A magas szintű és magabiztos nyelvtudás két vagy több nyelvből - sokoldalú ismeretekkel együtt - számos munkakör betöltéséhez elengedhetetlen: vállalatoknál, hazai és nemzetközi szervezeteknél, minisztériumokban, önkormányzatoknál, idegenforgalom területén és a tömegkommunikációban is” – mondta.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
