Szabályok és feladatok egy helyen: ilyen a mai franciaérettségi közép- és emelt szinten

Franciaérettségivel folytatódik a 2022-es érettségi időszak - mutatjuk, mennyi ideje lesz a vizsgázóknak, és milyen feladatokkal találkozhatnak közép- és emelt szinten. A mai francia érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.

  • Eduline

Mennyi idő és mennyi pont?

Ugyanúgy, ahogy az angol- és németérettségin, a franciaérettségi is 180 perces a vizsga középszinten és 240 perces emelt szinten - ennyi idő alatt kell a diákoknak négy feladatsort megoldaniuk. Az olvasottszöveg-értési, nyelvhelyességi, hallásértési, valamint íráskészséget mérő feladatokra középszinten részenként 60, 30, 30 és 60, emelt szinten pedig 70, 50,30 és 90 perc jut.

Középszinten összesen 117 pontot lehet gyűjteni, minden rész 33 pontot ér, kivéve a hallott szöveg értését mérő feladatsor, ott 18 pontot lehet szerezni. Az emelt szintű vizsga összpontszáma kereken 120 pont, minden feladatsor 30 pontot ér.

Olvasott szöveg értése

Az első feladatsorban középszinten arra kíváncsiak, hogy az érettségizők képesek-e egy szövegben a gondolatmenet lényegét megérteni, véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni és egyes részinformációkat kiszűrni. Ebben a részben több feladatféle is előfordulhat, például: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), de elektronikus és nyomtatott levelek is. Ezekhez pedig feleletválasztás, igaz/hamis állítás vagy képek és címek, címek és szövegrészek egymáshoz rendelése is lehet a feladat.

Nyelvhelyesség

Ez a feladatsor 3-4 középszinten feladatból, összesen 20-25 itemből áll és az összes feladat szövegre épül. Itt feladat lehet hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése, megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése és szövegtranszformáció megadott szempontok alapján is.

Hallott szöveg értése

A feladatsor 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 6-9 perc és maga a feladatsor 20-25 itemből áll. Az érettségizők minden szöveget kétszer hallgat meg, a második meghallgatásnál megszakításokkal. Feladatként előkerülhet, hogy események sorrendjét kell megállapítani, táblázatot kell kitölteni vagy állításokról kell eldönteni, hogy igazak vagy hamisak a hallott szövegek alapján.

Íráskészség

Ez a vizsgarész két feladatból áll középszinten. Az első feladat interakciós és tranzakciós, rövidebb szöveg, a második feladatban pedig egy hosszabb leíró, vagy véleménykifejtő szöveget kell írni.

Az egyetlen segédeszköz, amit a diákok használhatnak a vizsga alatt, az a szótár: egy- és kétnyelvű is lehet, de ezt csak az utolsó részben, az íráskészség feladatainál lehet elővenni. 

Az emelt szintű vizsga részletes leírását itt nézhetitek meg. Az idei érettségiről folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt olvahashatjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.