Több mint 3800-an jelentkeztek idén kommunikáció- és médiatudomány alapszakra, közülük 1721-en első helyen jelölték meg ezt a BA-képzést, 3118-an pedig állami ösztöndíjas helyet próbálnak szerezni. Ebben az évben is az ELTE kommunikációs alapképzése a legnépszerűbb, az államilag támogatott szakra több mint 840-en szeretnének bejutni.
A 2022-es felvételin a kommunikáció- és médiatudomány a nyolcadik legnépszerűbb alapszak, idén jóval több jelentkezőt vonzott, mint az előző években – 2021-ben 3684-en, 2020-ban 3107-en, 2019-ben 2812-en, 2018-ban pedig 2550-en felvételiztek erre a BA-képzésre.
Ezen a szakon idén is előzetes, központi ponthatárt húztak: aki 400 pontnál kevesebbet gyűjt, nem kerülhet be állami ösztöndíjas formára. Persze ez a ponthatár felfelé és lefelé is mozoghat a jelentkezők számától és teljesítményétől függően, erre többször volt már példa az elmúlt években.
Az ELTE kommunikáció képzése a legnépszerűbb
Idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kommunikáció- és médiatudomány alapképzése a legnépszerűbb, az állami ösztöndíjas formára 841-en jelentkeztek (közülük 261-en első helyen jelölték meg), míg az önköltséges alapszakra 254-en adták be a jelentkezésüket.
A második legtöbb jelentkezés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kommunikáció képzésére érkezett, állami ösztöndíjasként 455-en, önköltségesként 239-en szeretnének ott továbbtanulni. Az egyetem egyébként levelezős formában is indítja a szakot, oda 100-an felvételiznek (önköltségesre 68-an).
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) államis képzésére is több mint négyszázan felvételiznek idén, egészen pontosan 436-an adták be a jelentkezésüket, közülük 85-en első helyen. Az önköltséges verzió is népszerű, 247 a jelentkezők száma.
A Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű képzést is indít, előbbire 182-en jelentkeztek (az önköltségesre 107-en), utóbbira 395-en (önköltségesre 207-en).
A Szegedi Tudományegyetem állami ösztöndíjas képzését 355-en választották, az önköltségest pedig 182-en. A Debreceni Egyetem szakjának államilag támogatott formáját 258-an, az önköltségest 69-en jelölték meg. A Pécsi Tudományegyetem angol és magyar nyelvű szakot is kínál, a magyart 223-an (az önköltséges verziót 93-an), az angolt 41-en (az önköltséges verziót 22-en) választották. A levelező képzés állami formájára 33-an, a fizetősre 19-en jelentkeztek.
A Károli Gáspár Református Egyetemen az államilag támogatott kommunikáció szakra 257-en, az önköltségesre pedig 167-en felvételiznek idén.
És még néhány jelentkezési adat:
jelentkeztek.
A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
