Van, aki csütörtöktől már pihen, de ma még több mint 70 ezren vizsgáznak töriből

Ma töriből vizsgáznak az érettségizők: összeszedtük, milyen feladatok várnak rájuk, és mennyi időt kapnak az írásbelire. Mutatjuk a legfontosabb szabályokat.

  • Eduline

Ide kattintva már megnézhetitek a töriérettségi összes feladatsorának nem hivatalos, szaktanár átal kidolgozott megoldását.

Mennyi idejük lesz a vizsgázóknak, hány pontot szerezhetnek?

Az írásbeli középszinten 180 perces, összesen 100 pontot lehet szerezni, emelt szinten 240 perces, és szintén 100 pontos.

Milyen feladatokat kell megoldani középszinten?

Középszinten a maximális 100 pont egyik felét az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával, a másik felét a szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal szerezhetitek meg. Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják.

Az egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatsor 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Mindegyikben valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozása, értelmezése a cél.

A szöveges feladatoknál két kronológiai szakasz van: az ókortól 1849-ig és 1849-től napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejtenetek egy-egy megadott témát. Mindegyiknél van valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.), azokat fel is kell használnotok.

Középszinten ez a rész kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:

  • két rövid feladatot, amelynél kb. 100-130 szót, egy kb. 12-16 soros szöveget kell írnotok. Ezek egyetemes történelemre vonatkozó feladatotok (amelyek közül az egyik 1849 előtti, a másik 1849 utáni korszakot érint).
  • és két hosszú feladatot, amelyet kb. 210-260 szóban, 26-32 soros szövegben kell megoldani. Ezek a magyar történelemre vonatkoznak, közülük az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakkal kapcsolatos.

Nagyon fontos, hogy hiába láttok összesen négy esszékérdést, ezek közül kell kettőt választanotok: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet pedig a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Nem mindegy azonban, milyen esszépárosítást választotok. Ha az általatok választott rövid esszé egy 1849 előtti korszakról szól, akkor a hosszú esszéteknek az 1849 utáni korszakra kell vonatkoznia (és fordítva). Tehát ha a választott rövid esszé az 1849 utáni korszakra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakról kell szólnia. Ne felejtsétek el megjelölni a feladatlapon a választásotokat.

Milyen segédeszközöket vihettek magatokkal?

A szükséges segédeszközöket – jobb híján a töriatlaszt - nektek kell vinni a vizsgára, de természetesen a vizsgahelyszínen helyesírási szótárat biztosítanak nektek. Fontos, hogy kronológiai adattáblázatot tartalmazó középiskolai történelmi atlasz már nem lehet használni.

Hogyan pontozzák a feladataitokat?

Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik majd. A rövid feladatok esetében a javítás egyszerűbb, ugyanis általában egyetlen helyes választ fogadnak el. A szöveges feladatoknál a következő szempontokat veszik figyelembe:

  • fontos a feladatmegértés (a rövid és a hosszú esszénél is maximum 2 pont),
  • a tájékozódás térben és időben (a rövid esszénél 2, a hosszú esszénél 4 pont)
  • a kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása (Ide tartozik a helyesírás is. A rövid esszénél 4, hosszúnál 6 pont a max),
  • ismeretszerzés, források használata (a rövid esszénél 3, a hosszúnál 9 pont) és
  • az eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (rövid feladatok esetében 6, hosszúak esetében maximum 12 pont).

A rövid feladatok összesen 17 pontot, a hosszú feladatok pedig 33 pontot érnek. Viszont fontos tudni, hogy ha a feladatmegértésre 0 pontot kaptok, akkor a feladat összpontszáma is 0.

Milyen feladatok várnak az emelt szinten vizsgázókra?

Emelt szinten a vizsga 240 perces lesz. Az I. (100 perc) és a II. (140 perc) részen belül a rendelkezésre álló időt tetszésetek szerint oszthatjátok meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatjátok. Először az I. feladatlapot oldjátok majd meg, a feladatlapot 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, és ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor itt is 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Fontos, hogy emelt szinten csak a második vizsgarészhez használhattok majd segédeszközt, azaz töriatlaszt.

Emelt szinten az ókortól 1849-ig és az 1849-től napjainkig kronológiai szakaszoláson kívül van egy komplex feladat is, amelyet meg kell oldanotok. Ennek a feladatnak a témája bármi lehet az ókortól napjainkig.  Ugyanúgy, mint középszinten, itt is néhány mondatos vagy hosszabb szöveges választ kell adnotok a források felhasználásának a segítségével.

Tehát a feladatlap háromféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:

  • Rövid feladatot, amelyet kb. 110-130 szóban (kb. 14-18 sorban) kell megoldani.
  • Hosszú feladatot, amelyet kb. 240-290 szóban (kb. 30-36 sorban) kell megoldani.
  • Komplex feladatot, amelyet kb. 290-340 szóban (kb. 36-42 sorban) kell megoldani. Ez a feladat szólhat például valamilyen (több korszakon átívelő) történelmi probléma bemutatása, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítása, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetése.

Itt is megvan a választás szabálya, ugyanis hat feladatból hármat kell választanotok: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot. Ha az általatok választott rövid esszé egy 1849 előtti korszakra vonatkozik, akkor a hosszú esszének 1849 utáni korszakról kell szólnia. Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia. A választásotokat itt is jelölni kell a feladatlapon.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről itt találjátok:

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.