Van, aki csütörtöktől már pihen, de ma még több mint 70 ezren vizsgáznak töriből

Ma töriből vizsgáznak az érettségizők: összeszedtük, milyen feladatok várnak rájuk, és mennyi időt kapnak az írásbelire. Mutatjuk a legfontosabb szabályokat.

  • Eduline

Ide kattintva már megnézhetitek a töriérettségi összes feladatsorának nem hivatalos, szaktanár átal kidolgozott megoldását.

Mennyi idejük lesz a vizsgázóknak, hány pontot szerezhetnek?

Az írásbeli középszinten 180 perces, összesen 100 pontot lehet szerezni, emelt szinten 240 perces, és szintén 100 pontos.

Milyen feladatokat kell megoldani középszinten?

Középszinten a maximális 100 pont egyik felét az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával, a másik felét a szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal szerezhetitek meg. Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják.

Az egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatsor 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Mindegyikben valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram stb.) feldolgozása, értelmezése a cél.

A szöveges feladatoknál két kronológiai szakasz van: az ókortól 1849-ig és 1849-től napjainkig. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejtenetek egy-egy megadott témát. Mindegyiknél van valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.), azokat fel is kell használnotok.

Középszinten ez a rész kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:

  • két rövid feladatot, amelynél kb. 100-130 szót, egy kb. 12-16 soros szöveget kell írnotok. Ezek egyetemes történelemre vonatkozó feladatotok (amelyek közül az egyik 1849 előtti, a másik 1849 utáni korszakot érint).
  • és két hosszú feladatot, amelyet kb. 210-260 szóban, 26-32 soros szövegben kell megoldani. Ezek a magyar történelemre vonatkoznak, közülük az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakkal kapcsolatos.

Nagyon fontos, hogy hiába láttok összesen négy esszékérdést, ezek közül kell kettőt választanotok: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet pedig a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Nem mindegy azonban, milyen esszépárosítást választotok. Ha az általatok választott rövid esszé egy 1849 előtti korszakról szól, akkor a hosszú esszéteknek az 1849 utáni korszakra kell vonatkoznia (és fordítva). Tehát ha a választott rövid esszé az 1849 utáni korszakra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakról kell szólnia. Ne felejtsétek el megjelölni a feladatlapon a választásotokat.

Milyen segédeszközöket vihettek magatokkal?

A szükséges segédeszközöket – jobb híján a töriatlaszt - nektek kell vinni a vizsgára, de természetesen a vizsgahelyszínen helyesírási szótárat biztosítanak nektek. Fontos, hogy kronológiai adattáblázatot tartalmazó középiskolai történelmi atlasz már nem lehet használni.

Hogyan pontozzák a feladataitokat?

Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik majd. A rövid feladatok esetében a javítás egyszerűbb, ugyanis általában egyetlen helyes választ fogadnak el. A szöveges feladatoknál a következő szempontokat veszik figyelembe:

  • fontos a feladatmegértés (a rövid és a hosszú esszénél is maximum 2 pont),
  • a tájékozódás térben és időben (a rövid esszénél 2, a hosszú esszénél 4 pont)
  • a kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása (Ide tartozik a helyesírás is. A rövid esszénél 4, hosszúnál 6 pont a max),
  • ismeretszerzés, források használata (a rövid esszénél 3, a hosszúnál 9 pont) és
  • az eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (rövid feladatok esetében 6, hosszúak esetében maximum 12 pont).

A rövid feladatok összesen 17 pontot, a hosszú feladatok pedig 33 pontot érnek. Viszont fontos tudni, hogy ha a feladatmegértésre 0 pontot kaptok, akkor a feladat összpontszáma is 0.

Milyen feladatok várnak az emelt szinten vizsgázókra?

Emelt szinten a vizsga 240 perces lesz. Az I. (100 perc) és a II. (140 perc) részen belül a rendelkezésre álló időt tetszésetek szerint oszthatjátok meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatjátok. Először az I. feladatlapot oldjátok majd meg, a feladatlapot 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, és ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor itt is 12 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Fontos, hogy emelt szinten csak a második vizsgarészhez használhattok majd segédeszközt, azaz töriatlaszt.

Emelt szinten az ókortól 1849-ig és az 1849-től napjainkig kronológiai szakaszoláson kívül van egy komplex feladat is, amelyet meg kell oldanotok. Ennek a feladatnak a témája bármi lehet az ókortól napjainkig.  Ugyanúgy, mint középszinten, itt is néhány mondatos vagy hosszabb szöveges választ kell adnotok a források felhasználásának a segítségével.

Tehát a feladatlap háromféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz:

  • Rövid feladatot, amelyet kb. 110-130 szóban (kb. 14-18 sorban) kell megoldani.
  • Hosszú feladatot, amelyet kb. 240-290 szóban (kb. 30-36 sorban) kell megoldani.
  • Komplex feladatot, amelyet kb. 290-340 szóban (kb. 36-42 sorban) kell megoldani. Ez a feladat szólhat például valamilyen (több korszakon átívelő) történelmi probléma bemutatása, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítása, vagy két különböző korszak eseményeinek összevetése.

Itt is megvan a választás szabálya, ugyanis hat feladatból hármat kell választanotok: egy rövid, egy hosszú és egy komplex feladatot. Ha az általatok választott rövid esszé egy 1849 előtti korszakra vonatkozik, akkor a hosszú esszének 1849 utáni korszakról kell szólnia. Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia. A választásotokat itt is jelölni kell a feladatlapon.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről itt találjátok:

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?