Ilyen lesz az érettségi első három napja, ezek a magyar, a matek és a töri legfontosabb szabályai

Hány percig dolgozhattok a matekérettségin? Milyen segédeszközt használhattok a törivizsgán? Hány pontot ér a szövegértés a magyarérettségin? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a három kötelező érettségi tárgyról.

  • Bezzeg Hanna

A magyar kerül sorra elsőként

A magyarérettségin középszinten két feladatlapot kell megoldani: az I. feladatlap egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot tartalmaz, a II. részben pedig két szövegalkotási feladat közül választhattok majd – vagy egy mű/műrészlet problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű/műrészlet adott szempontú összehasonlító elemzése lesz a feladat. Akármelyiket is választjátok, a szöveg terjedelmének 400-800 szónak kell lennie. Ha kíváncsiak vagytok, pontosan mennyi idő áll majd rendelkezésetekre a feladatlapok kitöltésére, akkor nézzétek meg ezt a cikket:

Kedden a mateké lesz a főszerep

A matekérettségi középszinten két feladatlapból áll. Az első feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, itt főleg alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések kerülhetnek elő. Erre 45 percet kaptok, és maximum 30 pontot lehet szerezni. Ha letelt a 45 perc, a feladatlapokat begyűjtik, és jön a következő kérdéssor. A második feladatlapot 135 perc alatt kell megoldanotok, és összesen 70 pontot lehet gyűjteni. Ezek a feladatok már nem olyan felépítésűek, mint az első 12 kérdés: több részkérdésből állnak. Ha érdekel titeket, pontosan milyen témakörök kerülhetnek elő a vizsgán, és milyen segédeszközöket vihettek magatokkal, akkor az alábbi cikkben mindent megtaláltok:

Szerdán a történelem következik

Töriből a középszintű feladatsor egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekkel indul, majd esszéfeladatokat kaptok. A rövid választ igénylő feladatokból összesen 12-t kell megoldani, ezek valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram, stb.) feldolgozását várja el tőletek. Ezután jönnek a szöveges feladatok: mindig két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladat (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladat (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) lesz előttetek.

A négy feladatból kettőt kell választanotok, egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Ha azt is szeretnétek tudni, milyen segédeszközöket vihettek magatokkal a vizsgára, nézzétek meg a következő cikkünket:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.