Ilyen lesz az érettségi első három napja, ezek a magyar, a matek és a töri legfontosabb szabályai

Hány percig dolgozhattok a matekérettségin? Milyen segédeszközt használhattok a törivizsgán? Hány pontot ér a szövegértés a magyarérettségin? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a három kötelező érettségi tárgyról.

  • Bezzeg Hanna

A magyar kerül sorra elsőként

A magyarérettségin középszinten két feladatlapot kell megoldani: az I. feladatlap egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot tartalmaz, a II. részben pedig két szövegalkotási feladat közül választhattok majd – vagy egy mű/műrészlet problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű/műrészlet adott szempontú összehasonlító elemzése lesz a feladat. Akármelyiket is választjátok, a szöveg terjedelmének 400-800 szónak kell lennie. Ha kíváncsiak vagytok, pontosan mennyi idő áll majd rendelkezésetekre a feladatlapok kitöltésére, akkor nézzétek meg ezt a cikket:

Kedden a mateké lesz a főszerep

A matekérettségi középszinten két feladatlapból áll. Az első feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, itt főleg alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések kerülhetnek elő. Erre 45 percet kaptok, és maximum 30 pontot lehet szerezni. Ha letelt a 45 perc, a feladatlapokat begyűjtik, és jön a következő kérdéssor. A második feladatlapot 135 perc alatt kell megoldanotok, és összesen 70 pontot lehet gyűjteni. Ezek a feladatok már nem olyan felépítésűek, mint az első 12 kérdés: több részkérdésből állnak. Ha érdekel titeket, pontosan milyen témakörök kerülhetnek elő a vizsgán, és milyen segédeszközöket vihettek magatokkal, akkor az alábbi cikkben mindent megtaláltok:

Szerdán a történelem következik

Töriből a középszintű feladatsor egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekkel indul, majd esszéfeladatokat kaptok. A rövid választ igénylő feladatokból összesen 12-t kell megoldani, ezek valamilyen forrás (szöveg, kép, diagram, stb.) feldolgozását várja el tőletek. Ezután jönnek a szöveges feladatok: mindig két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladat (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladat (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) lesz előttetek.

A négy feladatból kettőt kell választanotok, egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Ha azt is szeretnétek tudni, milyen segédeszközöket vihettek magatokkal a vizsgára, nézzétek meg a következő cikkünket:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.