Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A gazdasági képzések évek óta tarolnak a felsőoktatási felvételin. A gazdálkodási és menedzsment szak idén is megőrizte az első helyet, ezen a szakon több mint 10 ezer diák szeretne tanulni. A második helyre a kereskedelem és marketing szak került, ahová ebben az évben 6720-an jelentkeztek.
A legnépszerűbbek a Budapesti Gazdasági Egyetem képzései voltak, ahol a kereskedelem és marketing szakot magyar, angol és német nyelven is indítják. A magyar nyelvű képzés nappali, államilag támogatott formájára 1913-an jelentkeztek, 1252-en pedig az önköltséges képzésre szeretnének bekerülni. Levelező munkarendre 759-en adták be jelentkezésüket, az angol nyelvű képzésre összesen 618-an szeretnének bekerülni, a német nyelvű szak viszont kevesebb érdeklődőt vonzott, 21-en szeretnének államilag támogatott formában, 8-an pedig fizetős formában tanulni.
Sokan jelölték meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem kereskedelem és marketing alapszakját is, a nappali képzés államilag támogatott formájára 1366-an, fizetős formájára pedig 513-an adták be a jelentkezésüket.
A vidéki egyetemekeken is sokan jelentkeztek kereskedelem és marketing szakra, a legtöbben a Pécsi Tudományegyetemet választották: a magyar nyelvű nappali képzés államilag támogatott formájára 407-en, az önköltséges képzésre pedig 211-en jelentkeztek. A Szegedi Tudományegyetem nappali, államilag támogatott képzését 577-en jelölték első helyen, az önköltséges szakot pedig 319-en szeretnék elkezdeni. A Debreceni Egyetemen 591-en szeretnének bekerülni az államilag támogatott nappali képzésre, a fizetőst pedig 276-an jelölték meg. Az egyetemen levelező képzés is indul, ennek államilag támogatott formájára 124-en, költségtérítéses formájára pedig 94-en jelentkeztek idén.
