Visszaesett az ötéves jogászképzésre jelentkezők száma: míg tavaly majdnem 5400-an, addig idén 5078-an választották ezt a szakot. Még így is magasabb a felvételizők száma, mint néhány éve, amikor csak a kitűnőre érettségizőknek volt esélyük arra, hogy államilag támogatott helyet szerezzenek.
5078 felvételiző adta be a jelentkezését az ötéves, osztatlan jogászképzésre, közülük 3995-en jelölték meg a szakot első helyen – derül ki a friss felvételi statisztikákból. Igaz, még így is ez a felsőoktatás negyedik legnépszerűbb szakja, ennél többen csak gazdálkodási és menedzsmentre, kereskedelem és marketingre, valamint pszichológiára jelentkeztek.
2021-ben egyébként rekord született, több éve nem volt annyi jelentkező, mint tavaly – akkor 5397-en próbáltak bejutni a képzésre, 4157-en a jelentkezési lap első helyére sorolták a szakot. 2020-ban még 5128 volt a felvételizők száma, 2019-ben 4170, 2018-ban pedig mindössze 3930.
Könnyebb államilag finanszírozott helyet szerezni
A jogászképzés népszerűségének jót tett, hogy időről időre változtattak az állami ösztöndíjas forma előzetes ponthatárán - lefelé. 2015-ben a korábbi 465 helyett 460 volt, 2019-ben pedig 440 volt az állami ösztöndíjas képzés előzetes ponthatára.
A 2020-as felvételi előtt jelentette be az innovációs tárca, hogy „a megfelelő hallgatói létszám és eloszlás érdekében” 440-ről 350-re csökkentik a minimumponthatárt (a végleges ponthatárok a jelentkezők száma és pontszáma miatt ennél persze jóval magasabbak lettek, 365 és 472 között mozogtak). Ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.
Tízből négy jogászhallgató szerzett diplomát
A jogászképzéseken egyébként jelentős a lemorzsolódás – még januárban írtunk arról, hogy a Felsőoktatási Elemzési Jelentések kutatása alapján az osztatlan jogászképzést a hallgatók alig 41 százaléka végezte el.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók 10 százaléka kilépett, 48 százalékuk pedig lemorzsolódott. Pedig a jogi képzési területen valóban ez a legnépszerűbb szak, ide jelentkezik a képzési területet választók több mint négyötöde.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
