Visszaesett a jogászképzésre felvételizők száma, de még így is ez a negyedik legnépszerűbb szak

Visszaesett az ötéves jogászképzésre jelentkezők száma: míg tavaly majdnem 5400-an, addig idén 5078-an választották ezt a szakot. Még így is magasabb a felvételizők száma, mint néhány éve, amikor csak a kitűnőre érettségizőknek volt esélyük arra, hogy államilag támogatott helyet szerezzenek.

  • Szabó Fruzsina

5078 felvételiző adta be a jelentkezését az ötéves, osztatlan jogászképzésre, közülük 3995-en jelölték meg a szakot első helyen – derül ki a friss felvételi statisztikákból. Igaz, még így is ez a felsőoktatás negyedik legnépszerűbb szakja, ennél többen csak gazdálkodási és menedzsmentre, kereskedelem és marketingre, valamint pszichológiára jelentkeztek.

2021-ben egyébként rekord született, több éve nem volt annyi jelentkező, mint tavaly – akkor 5397-en próbáltak bejutni a képzésre, 4157-en a jelentkezési lap első helyére sorolták a szakot. 2020-ban még 5128 volt a felvételizők száma, 2019-ben 4170, 2018-ban pedig mindössze 3930.

Könnyebb államilag finanszírozott helyet szerezni

A jogászképzés népszerűségének jót tett, hogy időről időre változtattak az állami ösztöndíjas forma előzetes ponthatárán - lefelé. 2015-ben a korábbi 465 helyett 460 volt, 2019-ben pedig 440 volt az állami ösztöndíjas képzés előzetes ponthatára.

A 2020-as felvételi előtt jelentette be az innovációs tárca, hogy „a megfelelő hallgatói létszám és eloszlás érdekében” 440-ről 350-re csökkentik a minimumponthatárt (a végleges ponthatárok a jelentkezők száma és pontszáma miatt ennél persze jóval magasabbak lettek, 365 és 472 között mozogtak). Ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.

Tízből négy jogászhallgató szerzett diplomát

A jogászképzéseken egyébként jelentős a lemorzsolódás – még januárban írtunk arról, hogy a Felsőoktatási Elemzési Jelentések kutatása alapján az osztatlan jogászképzést a hallgatók alig 41 százaléka végezte el.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók 10 százaléka kilépett, 48 százalékuk pedig lemorzsolódott. Pedig a jogi képzési területen valóban ez a legnépszerűbb szak, ide jelentkezik a képzési területet választók több mint négyötöde.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.