Visszaesett a jogászképzésre felvételizők száma, de még így is ez a negyedik legnépszerűbb szak

Visszaesett az ötéves jogászképzésre jelentkezők száma: míg tavaly majdnem 5400-an, addig idén 5078-an választották ezt a szakot. Még így is magasabb a felvételizők száma, mint néhány éve, amikor csak a kitűnőre érettségizőknek volt esélyük arra, hogy államilag támogatott helyet szerezzenek.

  • Szabó Fruzsina

5078 felvételiző adta be a jelentkezését az ötéves, osztatlan jogászképzésre, közülük 3995-en jelölték meg a szakot első helyen – derül ki a friss felvételi statisztikákból. Igaz, még így is ez a felsőoktatás negyedik legnépszerűbb szakja, ennél többen csak gazdálkodási és menedzsmentre, kereskedelem és marketingre, valamint pszichológiára jelentkeztek.

2021-ben egyébként rekord született, több éve nem volt annyi jelentkező, mint tavaly – akkor 5397-en próbáltak bejutni a képzésre, 4157-en a jelentkezési lap első helyére sorolták a szakot. 2020-ban még 5128 volt a felvételizők száma, 2019-ben 4170, 2018-ban pedig mindössze 3930.

Könnyebb államilag finanszírozott helyet szerezni

A jogászképzés népszerűségének jót tett, hogy időről időre változtattak az állami ösztöndíjas forma előzetes ponthatárán - lefelé. 2015-ben a korábbi 465 helyett 460 volt, 2019-ben pedig 440 volt az állami ösztöndíjas képzés előzetes ponthatára.

A 2020-as felvételi előtt jelentette be az innovációs tárca, hogy „a megfelelő hallgatói létszám és eloszlás érdekében” 440-ről 350-re csökkentik a minimumponthatárt (a végleges ponthatárok a jelentkezők száma és pontszáma miatt ennél persze jóval magasabbak lettek, 365 és 472 között mozogtak). Ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.

Tízből négy jogászhallgató szerzett diplomát

A jogászképzéseken egyébként jelentős a lemorzsolódás – még januárban írtunk arról, hogy a Felsőoktatási Elemzési Jelentések kutatása alapján az osztatlan jogászképzést a hallgatók alig 41 százaléka végezte el.

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók 10 százaléka kilépett, 48 százalékuk pedig lemorzsolódott. Pedig a jogi képzési területen valóban ez a legnépszerűbb szak, ide jelentkezik a képzési területet választók több mint négyötöde.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.