Három téma, amit ha tudtok a matekérettségin, már megvan a kettes

Hamarosan elindul az utolsó nagy hajrá az érettségi előtt, a Mateking pedig röviden összeszedte, milyen témákat kell tudnotok, hogy meglegyen a kettes.

  • Csik Veronika

Az érettségi felkészítőket is kínáló oldal alaposan átvizsgálta az ismétlődéseket az elmúlt 10 év matek érettségi feladatsoraiban és kiderítették, hogy a legtöbb pontot ezzel a három témakörrel húzhatod be:

  • valószínűségszámítás
  • számtani és mértani sorozatok
  • statisztika

Milyen lesz az idei matekérettségi?

Az első feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, itt többnyire alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések kerülhetnek elő. Erre 45 percet kaptok, és maximum 30 pontot lehet szerezni - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Ha letelt a 45 perc, a feladatlapokat begyűjtik, és jön a következő kérdéssor.

A második feladatlapot 135 perc alatt kell megoldanotok, és összesen 70 pontot lehet gyűjteni – ez további két részre oszlik, de a feladatok megoldásának sorrendjéről itt már ti dönthettek. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz. Ezek már nem olyan felépítésűek, mint az első 12 kérdés: a feladatok több részkérdésből állnak.

Az idei érettségi felkészüléséhez itt találtok segítséget.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.