Milyenek a pontozási szabályok a középszintű matekérettségin?

A középszintű matekérettségin 2022-ben is két feladatlapot kaptok majd. Mutatjuk, milyen témakörök kerülhetnek elő, és hány pontot szerezhettek.

  • Csik Veronika

Az első feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, itt többnyire alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések kerülhetnek elő. Erre 45 percet kaptok, és maximum 30 pontot lehet szerezni - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Ha letelt a 45 perc, a feladatlapokat begyűjtik, és jön a következő kérdéssor.

A második feladatlapot 135 perc alatt kell megoldanotok, és összesen 70 pontot lehet gyűjteni – ez további két részre oszlik, de a feladatok megoldásának sorrendjéről itt már ti dönthettek. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz. Ezek már nem olyan felépítésűek, mint az első 12 kérdés: a feladatok több részkérdésből állnak.

A II/B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt választhattok, csak ezeket értékelik. Fontos: mindig jelölnötök kell, hogy melyik feladatot nem választottátok.

Milyen témakörök kerülhetnek elő?

Az alábbi arányok természetesen csak hozzávetőlegesek lehetnek, hiszen a feladatok egy jelentős része több témakörbe is besorolható:

  • Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20%
  • Számelmélet, algebra 25%
  • Függvények, az analízis elemei 15%
  • Geometria, koordinátageometria, trigonometria 25%
  • Valószínűség-számítás, statisztika 15%

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna