2023-tól azok is nagyobb eséllyel kerülnek majd be az egyetemekre, főiskolákra, akiknek gyenge a tanulmányi és az érettségi eredményük, viszont fél-egy éves önkéntes katonai szolgálatot vállalnak.
280 – legalább ennyi pontot kell gyűjteniük a jelentkezőknek a felvételin, hogy valamennyi esélyük legyen bekerülni valamelyik egyetem vagy főiskola alap- vagy osztatlan szakjára. A 280-as minimumponthatárt idén még a tanulmányi és az érettségi pontok, az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontok beszámításával együtt kell elérni, a többi – például versenyeredményekért, esélyegyenlőségi alapon, önkéntes katonai szolgálatért járó – többletpontnak csak akkor van szerepe, ha a jelentkező a minimumponthatárt elérte.
Vagyis hiába szerzett mondjuk valaki aranyérmet egy sportversenyen, hiába kap „esélyegyenlőségi pluszpontokat” azért, mert gyesen vagy gyeden van otthon a gyerekével, ha ezek nélkül nem éri el a pontszáma a 280-as limitet, esélye sincs bekerülni a felsőoktatásba. Fizetős alap- vagy osztatlan szakra sem.
Ezen változtat az a kormányrendelet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg: a következő évtől azoknak is lesz esélyük bekerülni a felsőoktatásba, akik érettségi-felvételi pontszámukkal nem érnék el a 280 pontot - vagyis kifejezetten gyenge eredménnyel zárták középiskolai tanulmányaikat -, viszont vállalják a fél-egy éves katonai szolgálatot.
16-64 pont: ennyit ér a katonai szolgálat a felvételin
A honvédelmi miniszter tavaly nyáron jelentette be, hogy pluszpontot ér majd az egyetemi-főiskolai felvételin, ha valaki önkéntes katonai szolgálatot végez. Néhány nappal később már meg is jelent a jogszabály, amely alapján a felvételin minimum 16, maximum 64 pontot érhet a katonáskodás a szolgálat hosszától és attól függően, részt vesz-e a jelentkező kiképzésen.
A pontos szabályok a következők:
A felvételizők
Többet ér, mint egy felsőfokú nyelvvizsga
Az önkéntes katonai szolgálattal elérhető maximális pontszám kifejezetten magas. Ennél jóval kevesebb pontot lehet gyűjteni például a nyelvtudással: egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgáért például csak 28, egy C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgáért 40 pont jár. 40-nél azok a felvételizők sem kapnak többet, akik évekig tartó tanulással két különböző nyelvből is nyelvvizsga-bizonyítványt szereztek.
De a 64 pont több annál is, amennyit emelt szintű érettségiért, OKJ-s bizonyítványért vagy egy felsőoktatási szakképzés elvégzéséért kapnak az egyetemre-főiskolára jelentkezők. Sőt a tanulmányi versenyek döntőseinek egy része is jóval kevesebb pluszponttal kalkulálhat: a legnevesebb magyarországi verseny, az OKTV döntősei közül például csak az első tíz helyezett kap 100 pontot, a 11-20. helyezettek csak 50-nel, a 21-30. helyen végzettek pedig csak 25-tel számolhatnak.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
