Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
2023-tól azok is nagyobb eséllyel kerülnek majd be az egyetemekre, főiskolákra, akiknek gyenge a tanulmányi és az érettségi eredményük, viszont fél-egy éves önkéntes katonai szolgálatot vállalnak.
280 – legalább ennyi pontot kell gyűjteniük a jelentkezőknek a felvételin, hogy valamennyi esélyük legyen bekerülni valamelyik egyetem vagy főiskola alap- vagy osztatlan szakjára. A 280-as minimumponthatárt idén még a tanulmányi és az érettségi pontok, az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontok beszámításával együtt kell elérni, a többi – például versenyeredményekért, esélyegyenlőségi alapon, önkéntes katonai szolgálatért járó – többletpontnak csak akkor van szerepe, ha a jelentkező a minimumponthatárt elérte.
Vagyis hiába szerzett mondjuk valaki aranyérmet egy sportversenyen, hiába kap „esélyegyenlőségi pluszpontokat” azért, mert gyesen vagy gyeden van otthon a gyerekével, ha ezek nélkül nem éri el a pontszáma a 280-as limitet, esélye sincs bekerülni a felsőoktatásba. Fizetős alap- vagy osztatlan szakra sem.
Ezen változtat az a kormányrendelet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg: a következő évtől azoknak is lesz esélyük bekerülni a felsőoktatásba, akik érettségi-felvételi pontszámukkal nem érnék el a 280 pontot - vagyis kifejezetten gyenge eredménnyel zárták középiskolai tanulmányaikat -, viszont vállalják a fél-egy éves katonai szolgálatot.
16-64 pont: ennyit ér a katonai szolgálat a felvételin
A honvédelmi miniszter tavaly nyáron jelentette be, hogy pluszpontot ér majd az egyetemi-főiskolai felvételin, ha valaki önkéntes katonai szolgálatot végez. Néhány nappal később már meg is jelent a jogszabály, amely alapján a felvételin minimum 16, maximum 64 pontot érhet a katonáskodás a szolgálat hosszától és attól függően, részt vesz-e a jelentkező kiképzésen.
A pontos szabályok a következők:
A felvételizők
Többet ér, mint egy felsőfokú nyelvvizsga
Az önkéntes katonai szolgálattal elérhető maximális pontszám kifejezetten magas. Ennél jóval kevesebb pontot lehet gyűjteni például a nyelvtudással: egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgáért például csak 28, egy C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgáért 40 pont jár. 40-nél azok a felvételizők sem kapnak többet, akik évekig tartó tanulással két különböző nyelvből is nyelvvizsga-bizonyítványt szereztek.
De a 64 pont több annál is, amennyit emelt szintű érettségiért, OKJ-s bizonyítványért vagy egy felsőoktatási szakképzés elvégzéséért kapnak az egyetemre-főiskolára jelentkezők. Sőt a tanulmányi versenyek döntőseinek egy része is jóval kevesebb pluszponttal kalkulálhat: a legnevesebb magyarországi verseny, az OKTV döntősei közül például csak az első tíz helyezett kap 100 pontot, a 11-20. helyezettek csak 50-nel, a 21-30. helyen végzettek pedig csak 25-tel számolhatnak.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).