Összeszedtük, hány pontot ér a szóbeli az érettségin, mikor kell póttételt húznotok, és mi történik, ha nem jelentek meg a szóbelin.
Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt az érettségizők csak írásban vizsgáztak, idén azonban visszatérnek a szóbelik.
Mikor lesznek a vizsgák?
A tavaszi érettségi szezon május 2-án, hétfőn kezdődik az írásbeli vizsgákkal, amelyek egészen május 23-ig tartanak. A szóbeliket júniusban szervezik meg, az emelt szintű vizsgákat 2022. június 1-9. között, a középszintűeket június 13-24. között tartják.
Hány pontot érnek a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgák?
A szóbeli vizsga jó lehetőség arra, hogy javítsátok összpontszámotokat, ha az írásbeli gyengébben sikerült. Mivel tantárgyanként eltérően pontozzák az írásbeli és szóbeli vizsgákat, mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a kötelező tárgyakból:
Hány pontot érnek az emelt szintű írásbeli és szóbeli vizsgák?
Hány pontot kell minimum elérni a szóbelin?
Fontos tudnotok, hogy minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek a vizsgán. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire elégtelent kaptok.
A matek esetében mások a szabályok, ebből a tárgyból ugyanis csak akkor van szóbeli, ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot, de nem éritek el a huszonöt százalékot.
Mikor kell póttételt húzni?
Az Oktatás Hivatal tájékoztatója szerint, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán „a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el”, azaz nem szereztek legalább 12%-ot, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. Innentől viszont változik a vizsga értékelése, úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
Mi történik, ha valaki nem megy el a szóbeli vizsgára?
Ha nem vesztek részt a szóbeli vizsgán, akkor egy kérelmet és az ahhoz kapcsolódó igazolásokat (betegség, késés igazolása) ahhoz az intézményhez kell benyújtanotok, ahol vizsgáztatok volna, a kérdésben pedig az intézmény vezetője fog dönteni.
Ha a vizsgaszervezés megoldható, akkor pótló vizsgát a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában, vagy a következő vizsgaidőszakban tehettek, míg javítóvizsgára csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő vizsgaidőszakban mehettek.
Ami azonban jó hír, hogy pótló érettségi vizsga esetén a korábban sikeresen teljesített vizsgarészeket (pl. írásbeli vizsgarész) nem kell megismételni.
Milyen témakörökből kell felkészülni a szóbeli vizsgára?
Ide kattintva megnézetitek, milyen tételek és témakörök fordulhatnak elő a különböző tantárgyak szóbeli vizsgáin. Itt pedig az érettségi pontszámításáról olvashattok, megtudhatjátok, hány százaléktól ér kettest vagy ötöst a vizsgátok.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
