Két év után újra lesznek szóbeli érettségik, mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat

Összeszedtük, hány pontot ér a szóbeli az érettségin, mikor kell póttételt húznotok, és mi történik, ha nem jelentek meg a szóbelin.

  • Bezzeg Hanna

Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt az érettségizők csak írásban vizsgáztak, idén azonban visszatérnek a szóbelik.

Mikor lesznek a vizsgák?

A tavaszi érettségi szezon május 2-án, hétfőn kezdődik az írásbeli vizsgákkal, amelyek egészen május 23-ig tartanak. A szóbeliket júniusban szervezik meg, az emelt szintű vizsgákat 2022. június 1-9. között, a középszintűeket június 13-24. között tartják.

Hány pontot érnek a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgák?

A szóbeli vizsga jó lehetőség arra, hogy javítsátok összpontszámotokat, ha az írásbeli gyengébben sikerült. Mivel tantárgyanként eltérően pontozzák az írásbeli és szóbeli vizsgákat, mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a kötelező tárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • matematika: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • történelem: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • angol, német vagy egyéb élő idegen nyelv: írásbeli: 117 pont, szóbeli: 33 pont

Hány pontot érnek az emelt szintű írásbeli és szóbeli vizsgák?

  • magyar nyelv és irodalom: írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • matematika: írásbeli: 115 pont, szóbeli: 35 pont
  • történelem:írásbeli: 100 pont, szóbeli: 50 pont
  • angol, német vagy egyéb élő idegen nyelv:írásbeli: 120 pont, szóbeli: 30 pont

Hány pontot kell minimum elérni a szóbelin?

Fontos tudnotok, hogy minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek a vizsgán. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire elégtelent kaptok.

A matek esetében mások a szabályok, ebből a tárgyból ugyanis csak akkor van szóbeli, ha az írásbelin eléritek a tizenkét százalékot, de nem éritek el a huszonöt százalékot.

Mikor kell póttételt húzni?

Az Oktatás Hivatal tájékoztatója szerint, ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán „a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el”, azaz nem szereztek legalább 12%-ot, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. Innentől viszont változik a vizsga értékelése, úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

Mi történik, ha valaki nem megy el a szóbeli vizsgára?

Ha nem vesztek részt a szóbeli vizsgán, akkor egy kérelmet és az ahhoz kapcsolódó igazolásokat (betegség, késés igazolása) ahhoz az intézményhez kell benyújtanotok, ahol vizsgáztatok volna, a kérdésben pedig az intézmény vezetője fog dönteni.

Ha a vizsgaszervezés megoldható, akkor pótló vizsgát a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában, vagy a következő vizsgaidőszakban tehettek, míg javítóvizsgára csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő vizsgaidőszakban mehettek.

Ami azonban jó hír, hogy pótló érettségi vizsga esetén a korábban sikeresen teljesített vizsgarészeket (pl. írásbeli vizsgarész) nem kell megismételni.

Milyen témakörökből kell felkészülni a szóbeli vizsgára?

Ide kattintva megnézetitek, milyen tételek és témakörök fordulhatnak elő a különböző tantárgyak szóbeli vizsgáin. Itt pedig az érettségi pontszámításáról olvashattok, megtudhatjátok, hány százaléktól ér kettest vagy ötöst a vizsgátok.

 

 

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.