Az is kiderül, milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat 2021-ben.
Bár a 2022-es ponthatárhúzás még messze van - a jelentkezőknek egészen július 21-ig kell várniuk, hogy kiderüljön, bekerültek-e egyetemre, főiskolára, - a tavalyi ponthatárokat ide kattintva megnézhetitek. Ez segíthet kalkulálni, hogy az idei évben nagyjából mekkora pontszámokra kell számítani.
Volt olyan szak, ahol tavaly extramagas ponthatárt húztak
2021-ben egy tanárszakon volt a legmagasabb a felvételi ponthatár: az ELTE osztatlan tanárképzésére, matematika-olasz tanári szakra 492 ponttal lehetett bekerülni. Ezt a szakot egyébként 2021 szeptemberében mindössze egyetlen hallgató kezdte meg.
Nem volt egyszerű bekerülni az ELTE jogászképzésének állami ösztöndíjas helyeire sem, ehhez 472 pontra volt szükség. A jogászképzésben nemcsak az ELTE, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is magas ponthatárt húzott, a gólyák 463 ponttal kezdhették el a jogász alapszakot. A Budapesti Corvinus Egyetemen is születtek magas ponthatárok, a nemzetközi tanulmányok szakon 467, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon pedig 472 pontot kellett elérni.
Már nyilvánosak az idei előzetes ponthatárok
Előzetes ponthatárokat már a 2022 szeptemberében induló képzésekre is húztak, hogy pontosan ez pontosan mit jelent, és hogy egyes képzéseken hol húzták meg, azt ide kattintva nézhetitek meg.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
