Felsőoktatási felvételi: mutatjuk, hol nézhetitek meg a tavalyi ponthatárokat

Az is kiderül, milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat 2021-ben.

  • Bezzeg Hanna

Bár a 2022-es ponthatárhúzás még messze van - a jelentkezőknek egészen július 21-ig kell várniuk, hogy kiderüljön, bekerültek-e egyetemre, főiskolára, - a tavalyi ponthatárokat ide kattintva megnézhetitek. Ez segíthet kalkulálni, hogy az idei évben nagyjából mekkora pontszámokra kell számítani.

Volt olyan szak, ahol tavaly extramagas ponthatárt húztak

2021-ben egy tanárszakon volt a legmagasabb a felvételi ponthatár: az ELTE osztatlan tanárképzésére, matematika-olasz tanári szakra 492 ponttal lehetett bekerülni. Ezt a szakot egyébként 2021 szeptemberében mindössze egyetlen hallgató kezdte meg.

Nem volt egyszerű bekerülni az ELTE jogászképzésének állami ösztöndíjas helyeire sem, ehhez 472 pontra volt szükség. A jogászképzésben nemcsak az ELTE, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is magas ponthatárt húzott, a gólyák 463 ponttal kezdhették el a jogász alapszakot. A Budapesti Corvinus Egyetemen is születtek magas ponthatárok, a nemzetközi tanulmányok szakon 467, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon pedig 472 pontot kellett elérni.

Már nyilvánosak az idei előzetes ponthatárok

Előzetes ponthatárokat már a 2022 szeptemberében induló képzésekre is húztak, hogy pontosan ez pontosan mit jelent, és hogy egyes képzéseken hol húzták meg, azt ide kattintva nézhetitek meg.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.