Az is kiderül, milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat 2021-ben.
Bár a 2022-es ponthatárhúzás még messze van - a jelentkezőknek egészen július 21-ig kell várniuk, hogy kiderüljön, bekerültek-e egyetemre, főiskolára, - a tavalyi ponthatárokat ide kattintva megnézhetitek. Ez segíthet kalkulálni, hogy az idei évben nagyjából mekkora pontszámokra kell számítani.
Volt olyan szak, ahol tavaly extramagas ponthatárt húztak
2021-ben egy tanárszakon volt a legmagasabb a felvételi ponthatár: az ELTE osztatlan tanárképzésére, matematika-olasz tanári szakra 492 ponttal lehetett bekerülni. Ezt a szakot egyébként 2021 szeptemberében mindössze egyetlen hallgató kezdte meg.
Nem volt egyszerű bekerülni az ELTE jogászképzésének állami ösztöndíjas helyeire sem, ehhez 472 pontra volt szükség. A jogászképzésben nemcsak az ELTE, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is magas ponthatárt húzott, a gólyák 463 ponttal kezdhették el a jogász alapszakot. A Budapesti Corvinus Egyetemen is születtek magas ponthatárok, a nemzetközi tanulmányok szakon 467, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon pedig 472 pontot kellett elérni.
Már nyilvánosak az idei előzetes ponthatárok
Előzetes ponthatárokat már a 2022 szeptemberében induló képzésekre is húztak, hogy pontosan ez pontosan mit jelent, és hogy egyes képzéseken hol húzták meg, azt ide kattintva nézhetitek meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
