Felsőoktatási felvételi: mutatjuk, hol nézhetitek meg a tavalyi ponthatárokat

Az is kiderül, milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat 2021-ben.

  • Bezzeg Hanna

Bár a 2022-es ponthatárhúzás még messze van - a jelentkezőknek egészen július 21-ig kell várniuk, hogy kiderüljön, bekerültek-e egyetemre, főiskolára, - a tavalyi ponthatárokat ide kattintva megnézhetitek. Ez segíthet kalkulálni, hogy az idei évben nagyjából mekkora pontszámokra kell számítani.

Volt olyan szak, ahol tavaly extramagas ponthatárt húztak

2021-ben egy tanárszakon volt a legmagasabb a felvételi ponthatár: az ELTE osztatlan tanárképzésére, matematika-olasz tanári szakra 492 ponttal lehetett bekerülni. Ezt a szakot egyébként 2021 szeptemberében mindössze egyetlen hallgató kezdte meg.

Nem volt egyszerű bekerülni az ELTE jogászképzésének állami ösztöndíjas helyeire sem, ehhez 472 pontra volt szükség. A jogászképzésben nemcsak az ELTE, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is magas ponthatárt húzott, a gólyák 463 ponttal kezdhették el a jogász alapszakot. A Budapesti Corvinus Egyetemen is születtek magas ponthatárok, a nemzetközi tanulmányok szakon 467, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon pedig 472 pontot kellett elérni.

Már nyilvánosak az idei előzetes ponthatárok

Előzetes ponthatárokat már a 2022 szeptemberében induló képzésekre is húztak, hogy pontosan ez pontosan mit jelent, és hogy egyes képzéseken hol húzták meg, azt ide kattintva nézhetitek meg.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.