Pontszámító kisokos: nem minden esetben jár többletpont a nyelvtudásért

Összegyűjtöttünk minden apró részletet a nyelvtudásért járó többletpontokról, lássuk, mi mindenre kell odafigyelnetek.

  • Bezzeg Hanna

Többször is írtunk már arról, hogy a a felsőoktatási felvételin az alapfokú nyelvvizsgáért nem jár többletpont, a középfokú nyelvvizsgátokért 28 pontot kaphattok, a felsőfokú bizonyítvány pedig 40 pontot ér. Emellett az alapszabály mellett azonban további részletekre is érdemes odafigyelnetek, mutatjuk ezeket!

Csak a komplex nyelvvizsgáért jár plusz pont

Mind középfokon, mind felsőfokon komplex bizonyítvánnyal kell rendelkeznetek ahhoz, hogy megkapjátok a nyelvtudásért járó többletpontot - ez azt jelenti, hogy szóban és írásban egyaránt vizsgáznotok kell. A szabály alól kivételt jelentenek a fogyatékossággal élők, ők részvizsga esetén is kaphatnak plusz pontot, amennyiben hatáskörrel rendelkező szerv szakvéleménye által igazoltan nem tudja a komplex nyelvvizsgát letenni.

A többletpontok maximalizálva vannak

Nyelvtudásért maximum 40 többletpontot szerezhettek: ez azt jelenti, hogy hiába rendelkeztek például két középfokú nyelvvizsgával, 56 pont helyett csak 40-et kaphattok. Azt is fontos tudnotok, hogy amennyiben már van két emelt szintű érettségite, úgy a nyelvvizsgáért már nem jár plusz pont, hiszen összesen 100 többletpont kapható.

Egy idegen nyelv csak egyszer számít

Abban az esetben, ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával is rendelkeztek, akkor a nyelvvizsgát figyelmen kívül fogják hagyni a pontszámításnál, és mindössze az emelt szintű érettségiért járó 50 plusz pontot kaphatjátok meg.

Az emelt szintű érettségiért sem jár minden esetben plusz pont

Ha emelt szintű érettségit tesztek, akkor csak abban az esetben íródik jóvá az 50 többletpont, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el a vizsgán, és az érettségi pontjaitokat is ebből a tárgyból számolják. Továbbá, vannak olyan képzések, - mint a művészeti és művészetközvetítési terület szakjai és az edző alapképzés - ahol a felvételi pontokat egy gyakorlati vizsga határozza meg, így hiába rendelkeztek emelt szintű érettségivel vagy nyelvvizsgával, egyiket sem veszik majd figyelembe.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.