Hogyan számolják és mihez kellenek az érettségi eredmények?

Az érettségi pontoknak fontos szerepük van az egyetemi-főiskolai felvételin. Mutatjuk, hogyan kell kalkulálnotok idén.

  • Eduline

A tanulmányi pontszám a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összege. Maximum 100 + 100 pontot szerezhettek.

Arról, hogy a középiskolai jegyek közé milyen tanárgyak eredményei számítanak bele, itt írtunk le mindent. A tanulmányi pontok másik fele (vagyis a második max. 100 pont) az érettségiből jön: az érettségi bizonyítványban (majd) szereplő eredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott tárgy százalékos eredményét kell átlagolni és egész számra kerekíteni. Azaz a magyar, matek, töri, egy idegen nyelv és a szabadon válaszott tárgyatok (ami lehet egy másik nyelv vagy akár természettudományos tárgy is).

Az érettséginek máshol is fontos szerepe van.

Érettségi pontszám: maximum 200 pont

Az érettségi pontok kiszámításához annak a két tantárgynak az érettségi eredményét kell figyelembe venni, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy. Azt, hogy a különböző szakokon milyen tárgyakat fogadnak el, itt nézhetitek meg.

Ha valakinek több ilyen tárgyból is van érettségije, akkor a két legjobb eredménnyel kell számolni. Tantárgyanként maximum 100 pontot lehet gyűjteni, például egy 82 százalékos érettségi 82, egy 53 százalékos 53 pontot ér – függetlenül attól, hogy az adott érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű.

Idén jelentkeztek egyetemre? Az Eduline pontszámító kalkulátorában már megnézhetitek, hány ponttal futhattok neki a 2022-es felvételinek.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.