Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a 2022-es előzetes és minimumponthatárok

Bár a 2022-es felvételi ponthatárok meghúzásáig még majdnem fél évet kell várni, vannak olyan ponthatárok, amelyeket már most tudunk. Mutatjuk, mivel számolhattok.

  • Eduline

A minimumponthatár: 50-240-280

A felvételi egyik alapfeltétele. Ha a pontszámotok nem éri el a minimumponthatárt, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg a tanulmányaitokat. A minimumponthatárok képzéstípusonként eltérők:

- alap- és osztatlan képzésen: 280 pont

- felsőoktatási szakképzésen: 240 pont

- mesterképzésen: 50 pont

Mi az az előzetes ponthatár?

Előzetes ponthatárt több tucat népszerű szakon húztak idén is: ezeken a képzéseken csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha ezt a limitet eléri a pontszámotok. Ilyen szak például a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvosi, a kommunikáció- és médiatudomány vagy a turizmus és vendéglátás.

Korábban írtunk arról, hogy a 2021-eshez képest csak a gyógyszerészképzés előzetes ponthatára változott, és ennek sokan örülhetnek: 20 ponttal alacsonyabban, 360 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. Fontos: az elmúlt években többször előfordult, hogy néhány szakon ennél végül magasabb vagy alacsonyabb ponthatárt húztak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.

Itt nézhetitek meg az összes előzetes ponthatárt:

Mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?

A végleges ponthatárokat július 21-én hozzák majd nyilvánosságra, ekkor derül ki, melyik szakra kerültök be. A ponthatár értelemszerűen egy szakon sem lehet alacsonyabb a minimumponthatárnál, de több tényező határozza majd meg: az adott szak kapacitásszáma (vagyis hogy hány hallgatót vehet fel egy adott egyetem, főiskola a képzésre), a jelentkezők száma és teljesítménye. A tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.

A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.