Bár a 2022-es felvételi ponthatárok meghúzásáig még majdnem fél évet kell várni, vannak olyan ponthatárok, amelyeket már most tudunk. Mutatjuk, mivel számolhattok.
A minimumponthatár: 50-240-280
A felvételi egyik alapfeltétele. Ha a pontszámotok nem éri el a minimumponthatárt, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg a tanulmányaitokat. A minimumponthatárok képzéstípusonként eltérők:
- alap- és osztatlan képzésen: 280 pont
- felsőoktatási szakképzésen: 240 pont
- mesterképzésen: 50 pont
Mi az az előzetes ponthatár?
Előzetes ponthatárt több tucat népszerű szakon húztak idén is: ezeken a képzéseken csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha ezt a limitet eléri a pontszámotok. Ilyen szak például a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvosi, a kommunikáció- és médiatudomány vagy a turizmus és vendéglátás.
Korábban írtunk arról, hogy a 2021-eshez képest csak a gyógyszerészképzés előzetes ponthatára változott, és ennek sokan örülhetnek: 20 ponttal alacsonyabban, 360 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. Fontos: az elmúlt években többször előfordult, hogy néhány szakon ennél végül magasabb vagy alacsonyabb ponthatárt húztak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.
Itt nézhetitek meg az összes előzetes ponthatárt:
Mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?
A végleges ponthatárokat július 21-én hozzák majd nyilvánosságra, ekkor derül ki, melyik szakra kerültök be. A ponthatár értelemszerűen egy szakon sem lehet alacsonyabb a minimumponthatárnál, de több tényező határozza majd meg: az adott szak kapacitásszáma (vagyis hogy hány hallgatót vehet fel egy adott egyetem, főiskola a képzésre), a jelentkezők száma és teljesítménye. A tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.
A 2022-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
