Január 10-ig tart a keresztféléves felvételi „ügyintézési időszaka”, vagyis még változtathattok a megjelölt szakok sorrendjén, pótolhatjátok a hiányzó dokumentumokat, vagy ha meggondoltátok magatokat, akár az egész jelentkezést visszavonhatjátok. Mutatjuk a szabályokat és lehetőségeket három pontban.
1. Hiánypótlás
A pontszámításhoz nélkülözhetetlen vagy többletpontokat igazoló dokumentumokat 2022. január 10-ig pótolhatjátok, ezeket szkennelés után az E-felvételi rendszerébe kell feltöltenetek.
Mire kell figyelni?
Hiánypótlási felszólítást csak abban az esetben kaptok, ha olyan dokumentum hiányzik, ami nélkülözhetetlen a jelentkezéshez - így például többletpontokat igazoló papírokat nem kérnek, ezek ugyanis opcionálisak. Nyelvvizsga-bizonyítványt, versenyeredményt és egyéb pluszpontokat igazoló papírokról vagy adatokról nektek (külön felszólítás nélkül) kell gondoskodnotok.
2. Jelentkezési sorrend
2022. január 10-ig van lehetőségetek változtatni a szakok, egyetemek sorrendjén is. A döntést érdemes alaposan átgondolni, sorrendet módosítani ugyanis csak egyetlen alkalommal lehet. Vagyis aki megtette, később már nem módosíthat újra.
Csak a jelentkezéskor megadott szakokat tudjátok mozgatni, vagyis új egyetemet vagy új képzést már nem tudtok megjelölni. Ez alól egy kivétel van: ha egy, már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretnétek felvenni – például eredetileg csak az állami ösztöndíjas formát jelöltétek meg, akkor lehetőségetek van ugyanannak a szaknak az önköltséges párját is hozzáadni a listához – emeli ki a Felvi.
Mikor érdemes változtatni?
Akkor, ha nem az a képzés szerepel a listátok élén, ahova a leginkább be szeretnétek kerülni – például költözés miatt már egy hátrébb sorolt intézmény lenne jobb, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete. Szintén érdemes lehet felcserélni a szakok sorrendjét akkor, ha az állami ösztöndíjas forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Fontos: mindenki a listájában szereplő első olyan helyre kerülhet csak be, ahol felvételi összpontszáma eléri a ponthatárt.
És mikor nem?
Vannak azonban olyan esetek is, amikor a sorrendmódosítás nem a legcélszerűbb választás. Ilyen, ha egy megjelölt képzésen van kötelező alkalmassági vizsga, de az nem sikerült. Így semmiképpen sem kerülhettek be a képzésre, emiatt nem is érdemes külön módosítani a sorrenden.
Akkor sem kell feltétlenül variálni, ha úgy érzitek, nem lesz elég a pontszámotok a legszimpatikusabb szakhoz/intézményhez. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: a férőhelyek száma, az adott szakra jelentkezők száma, a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzést. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy idén mégis bekerültök - már ha időközben nem soroljátok a leginkább tetsző szakot más képzések mögé.
Olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását választani. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és nem lehet helyette új képzést sem megjelölni
3. Ponthatárok
A ponthatárokat várhatóan 2022. január 24-én hirdetik majd ki – írja a Felvi.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
