Január 10-ig tart a keresztféléves felvételi „ügyintézési időszaka”, vagyis még változtathattok a megjelölt szakok sorrendjén, pótolhatjátok a hiányzó dokumentumokat, vagy ha meggondoltátok magatokat, akár az egész jelentkezést visszavonhatjátok. Mutatjuk a szabályokat és lehetőségeket három pontban.
1. Hiánypótlás
A pontszámításhoz nélkülözhetetlen vagy többletpontokat igazoló dokumentumokat 2022. január 10-ig pótolhatjátok, ezeket szkennelés után az E-felvételi rendszerébe kell feltöltenetek.
Mire kell figyelni?
Hiánypótlási felszólítást csak abban az esetben kaptok, ha olyan dokumentum hiányzik, ami nélkülözhetetlen a jelentkezéshez - így például többletpontokat igazoló papírokat nem kérnek, ezek ugyanis opcionálisak. Nyelvvizsga-bizonyítványt, versenyeredményt és egyéb pluszpontokat igazoló papírokról vagy adatokról nektek (külön felszólítás nélkül) kell gondoskodnotok.
2. Jelentkezési sorrend
2022. január 10-ig van lehetőségetek változtatni a szakok, egyetemek sorrendjén is. A döntést érdemes alaposan átgondolni, sorrendet módosítani ugyanis csak egyetlen alkalommal lehet. Vagyis aki megtette, később már nem módosíthat újra.
Csak a jelentkezéskor megadott szakokat tudjátok mozgatni, vagyis új egyetemet vagy új képzést már nem tudtok megjelölni. Ez alól egy kivétel van: ha egy, már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretnétek felvenni – például eredetileg csak az állami ösztöndíjas formát jelöltétek meg, akkor lehetőségetek van ugyanannak a szaknak az önköltséges párját is hozzáadni a listához – emeli ki a Felvi.
Mikor érdemes változtatni?
Akkor, ha nem az a képzés szerepel a listátok élén, ahova a leginkább be szeretnétek kerülni – például költözés miatt már egy hátrébb sorolt intézmény lenne jobb, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete. Szintén érdemes lehet felcserélni a szakok sorrendjét akkor, ha az állami ösztöndíjas forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Fontos: mindenki a listájában szereplő első olyan helyre kerülhet csak be, ahol felvételi összpontszáma eléri a ponthatárt.
És mikor nem?
Vannak azonban olyan esetek is, amikor a sorrendmódosítás nem a legcélszerűbb választás. Ilyen, ha egy megjelölt képzésen van kötelező alkalmassági vizsga, de az nem sikerült. Így semmiképpen sem kerülhettek be a képzésre, emiatt nem is érdemes külön módosítani a sorrenden.
Akkor sem kell feltétlenül variálni, ha úgy érzitek, nem lesz elég a pontszámotok a legszimpatikusabb szakhoz/intézményhez. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: a férőhelyek száma, az adott szakra jelentkezők száma, a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzést. Vagyis könnyen előfordulhat, hogy idén mégis bekerültök - már ha időközben nem soroljátok a leginkább tetsző szakot más képzések mögé.
Olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását választani. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és nem lehet helyette új képzést sem megjelölni
3. Ponthatárok
A ponthatárokat várhatóan 2022. január 24-én hirdetik majd ki – írja a Felvi.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
