Minden második AKG-s végzős külföldön tanul tovább, Hollandia a legnépszerűbb ország

49 százalékuk külföldi egyetemen tanult tovább, a legtöbben Hollandiában kezdték ezt a tanévet – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tett közzé a 2021-ben végzett évfolyamról.

  • Szabó Fruzsina

A 2021-ben érettségizett évfolyamból 92 diákot vettek fel felsőoktatási intézménybe, 49 százalékuk külföldi egyetemen, 51 százalékuk itthon tanul tovább. Az AKG oldalán lévő adatokból jól látszik, milyen hatással volt a külföldi továbbtanulást tervezők választására a Brexit és az azzal járó felsőoktatási változások – az EU-ból érkező elsőévesek idén már nem kaptak tandíjkedvezményt, és a kinti diákhitelt sem vehették fel.

A külföldön továbbtanuló AKG-sok 69 százaléka holland egyetemet választott, a három legnépszerűbb külföldi intézmény mindegyike holland: a legtöbben az amszterdami egyetemet, a leideni egyetemet és az Erasmus University Rotterdamot választották. Az összes külföldön tanuló végzős 24%-a Amszterdamban, 16%-a Rotterdamban, 13%-a Hágában él.

akg.hu

A külföldön továbbtanuló AKG-sok 16 százaléka Angliában folytatta a tanulmányait, a harmadik legkedveltebb Írország 5 százalékkal, de vannak, akik Kanadában, Romániában, Belgiumban, Olaszországban vagy Svédországban kezdték meg az egyetemet.

akg.hu

A magyar egyetemek közül egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt a legnépszerűbb az AKG-sok körében. 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna