Minden második AKG-s végzős külföldön tanul tovább, Hollandia a legnépszerűbb ország

49 százalékuk külföldi egyetemen tanult tovább, a legtöbben Hollandiában kezdték ezt a tanévet – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tett közzé a 2021-ben végzett évfolyamról.

  • Szabó Fruzsina

A 2021-ben érettségizett évfolyamból 92 diákot vettek fel felsőoktatási intézménybe, 49 százalékuk külföldi egyetemen, 51 százalékuk itthon tanul tovább. Az AKG oldalán lévő adatokból jól látszik, milyen hatással volt a külföldi továbbtanulást tervezők választására a Brexit és az azzal járó felsőoktatási változások – az EU-ból érkező elsőévesek idén már nem kaptak tandíjkedvezményt, és a kinti diákhitelt sem vehették fel.

A külföldön továbbtanuló AKG-sok 69 százaléka holland egyetemet választott, a három legnépszerűbb külföldi intézmény mindegyike holland: a legtöbben az amszterdami egyetemet, a leideni egyetemet és az Erasmus University Rotterdamot választották. Az összes külföldön tanuló végzős 24%-a Amszterdamban, 16%-a Rotterdamban, 13%-a Hágában él.

akg.hu

A külföldön továbbtanuló AKG-sok 16 százaléka Angliában folytatta a tanulmányait, a harmadik legkedveltebb Írország 5 százalékkal, de vannak, akik Kanadában, Romániában, Belgiumban, Olaszországban vagy Svédországban kezdték meg az egyetemet.

akg.hu

A magyar egyetemek közül egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt a legnépszerűbb az AKG-sok körében. 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.