49 százalékuk külföldi egyetemen tanult tovább, a legtöbben Hollandiában kezdték ezt a tanévet – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tett közzé a 2021-ben végzett évfolyamról.
A 2021-ben érettségizett évfolyamból 92 diákot vettek fel felsőoktatási intézménybe, 49 százalékuk külföldi egyetemen, 51 százalékuk itthon tanul tovább. Az AKG oldalán lévő adatokból jól látszik, milyen hatással volt a külföldi továbbtanulást tervezők választására a Brexit és az azzal járó felsőoktatási változások – az EU-ból érkező elsőévesek idén már nem kaptak tandíjkedvezményt, és a kinti diákhitelt sem vehették fel.
A külföldön továbbtanuló AKG-sok 69 százaléka holland egyetemet választott, a három legnépszerűbb külföldi intézmény mindegyike holland: a legtöbben az amszterdami egyetemet, a leideni egyetemet és az Erasmus University Rotterdamot választották. Az összes külföldön tanuló végzős 24%-a Amszterdamban, 16%-a Rotterdamban, 13%-a Hágában él.
A külföldön továbbtanuló AKG-sok 16 százaléka Angliában folytatta a tanulmányait, a harmadik legkedveltebb Írország 5 százalékkal, de vannak, akik Kanadában, Romániában, Belgiumban, Olaszországban vagy Svédországban kezdték meg az egyetemet.
A magyar egyetemek közül egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt a legnépszerűbb az AKG-sok körében.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
