Keresztféléves felvételi: mutatjuk, milyen alapszakokra jelentkezhettek

Elindult a jelentkezés a 2022-es keresztféléves felvételire. Összegyűjtöttük, milyen alapképzések indulnak jövő februárban.

  • Bezzeg Hanna

A keresztféléves felvételire november 15-én éjfélig lehet jelentkezni, hitelesíteni pedig november 20-ig lehet. Legfeljebb hat helyet jelölhettek meg az e-felvételin: hármat ingyen, a továbbiakat egyenként 2-2 ezer forintért.

A keresztféléves képzések listáját itt találjátok: nappali és levelező képzések közül is választhattok, azt viszont fontos tudnotok, hogy a keresztféléves felvételin kevesebb szak érhető el, mint a "rendes" felvételin. A legtöbb képzés önköltséges formában indul, csupán néhány szakot indítanak államilag támogatott formában.

Olyan slágerszakok is elérhetők a keresztféléves kínálatban, mint a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing vagy a mérnökinformatikus - viszont ezek is csak fizetős formában indulnak. Néhány szak ugyanakkor államilag támogatott formában is indul februárban.

A ponthatárokat január 24-én hirdetik ki, a tavalyi ponthatárokat viszont átnézhetitek ide kattintva.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.