2021. október 12-én az Oktatási Hivatal közzétette honlapján azokat a mintafeladatokat, amelyek – elvileg – megfelelnek a módosított Nemzeti alaptantervre épülő vizsgakövetelményeknek.
Az Oktatási Hivatal 16 tantárgyhoz - magyar, matek és töri mellett többek között a természettudományos érettségikhez - töltötte fel a közép- és emelt szintű mintafeladatsorait. A Magyartanárok Egyesülete szerint azonban a feladatsorokkal valami nem stimmel, ugyanis a középszintű magyarérettségi mintafeladatai azonban nem felelnek meg teljesen a 2021. július 16-án véglegesített részletes vizsgakövetelményeknek.
A szövegértési mintafeladat bázisszövege 867 szóból áll. A Magyartanárok Egyesülete itt kiemeli, a részletes követelmények márciusi tervezetében eredetileg 700-850 szóból álló bázisszöveg szerepelt, a júliusi végleges változatban viszont már 800-1000 szó olvasható. A kétoldalas bázisszöveghez összesen 11 feladat kapcsolódik. A feladatok között – a módosított vizsgaleírásnak megfelelően – már nyelvi feladatok is szerepelnek - teszik hozzá.
Az új érettségiben a szövegértési feladatsor után egy irodalmi feladatlap következik. A vizsgázóknak itt 10 feladatot kell megoldaniuk, holott a vizsgaleírásban ez olvasható: „a feladatok 4-6 kérdés- vagy feladatcsoport köré szerveződnek” - emeli ki a szakmai szervezet. A szövegértési feladatsor és az irodalmi feladatlap – összesen 21 feladat – megoldásához 90 perce lesz majd a vizsgázóknak. A magyartanárok azt is kiemelik, hogy a műértelmező szövegalkotás választható feladatai közül az első Arany János A kép-mutogatójának elemzése.
A versszöveg majdnem 5 oldalas, és összesen 16 – már a címet és az alcímet is magyarázó – jegyzetet tartalmaz.
2012 májusában volt már verses epikai alkotás (ballada) a műértelmező feladatban – a 2 oldal terjedelmű Tetemre híváshoz összesen 5 jegyzet kapcsolódott - idézi fel a szakmai szervezet. A feladat megoldására akkor 180 perce volt a diákoknak, és 500-1500 szó terjedelmű szöveget kellett alkotniuk. A jelenleg érvényes vizsgaleírás szerint 150 perc alatt kell megírni a 400-800 szó terjedelmű elemzést, a 2024-től érvényes vizsgakövetelmények szerint 150 perc alatt már 500-800 szó terjedelmű műértelmező szöveget kell összehoznia az érettségizőknek.
Minden más lesz 2024-től?
A mostani szabályok szerint a középszintű feladatsor első része egy szövegértési feladatsorból és egy szövegalkotási feladatból áll. Utóbbi ad némi választási lehetőséget a diákoknak, ők dönthetik el ugyanis, hogy egy megadott témáról írnak érvelő szöveget, vagy pedig egy gyakorlati szöveget alkotnak (volt olyan év, amikor a műfaj a kérvény volt, máskor hivatalos levél - vagyis csupa olyan műfaj, amelynek az ismerete később is jól jön majd). Az érettségi második részében két különböző szövegalkotási feladatból kell egyet választani: a diákok vagy egy mű/műrészletről írnak problémaközpontú, értelmező esszét, vagy két műről készítenek a megadott szempontok alapján összehasonlító értelmezést.
2024-től átalakul a feladatsor szerkezete, nagyobb lesz a hangsúly a tárgyi tudás ellenőrzésén. Az első feladatsorból kihúzzák az érvelést-gyakorlati szövegalkotást, helyette egy 20 pontot érő irodalmi teszt kerül majd a diákok elé. A második részből az összehasonlító elemzés tűnik el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani. “A rövid, gyakorlati szövegalkotási feladattípusnak a kiiktatásával másfél évtizedet lép vissza az új tervezet” – olvasható az ME állásfoglalásában. Sőt a részletes követelményrendszer az eddigi hat helyett tíz szerzőt tesz kötelező szóbeli érettségi tétellé.
Mivel az alaptanterv miatt megváltozott bizonyos évfolyamok követelményrendszere is, vannak olyan témák, amik nem lehetnek majd benne a vizsgákban. Például nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
