Eddig négyszázan jelentkeztek az egyetem előtti önkéntes katonai szolgálatra – ők 32 vagy 64 pluszpontot kapnak a felsőoktatási felvételin.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter múlt héten jelentette be, hogy a jövőben pluszpontokat kaphatnak azok, akik az egyetem előtt fél vagy egy évet a honvédségnél szolgálnak. Hat hónapért 32, egy évért 64 jár.
Az ATV-nek nyilatkozott az ADOM Diákmozgalom – szerintük ez aránytalanul sok pluszpont, hiszen például egy középfokú nyelvvizsgáért 28 pontot kaphatnak a felvételizők.
Schermann Fruzsina, a diákmozgalom szóvivője azt mondta, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyekről is csak a releváns tárgyak eredményeit szokták beszámítani. „Így nem értjük ez miért ér ilyen sok pontot. Ez lényegében pluszpontokért egy lopakodó sorkatonai szolgálat” – tette hozzá.
A lehetőségre viszont sokan lecsaptak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a szeptember közepén induló programra az első ütemben négyszázan jelentkeztek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
