Ma jönnek a pótfelvételi ponthatárai, több ezer diák tudja meg, elkezdheti-e ősszel az egyetemet

Ma hirdetik ki a pótfelvételi ponthatárait - kiderül, hányan csatlakozhatnak az egyetemeken, főiskolákon azokhoz, akik már júliusban bekerültek a szakokra.

  • Bezzeg Hanna

Ki jelentkezhetett a pótfelvételin?

A 2021-es pótfelvételire csak azok adhattak le jelentkezést, akik az általános felvételin nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek, de nem kerültek be egyetlen egyetemre, főiskolára sem. A jelentkezés az E-felvételi rendszerén keresztül zajlott augusztus 8-ig.

Milyen képzések közül lehetett választani?

Pótfelvételit nem szerveznek minden szakon, sőt néhány kivételtől eltekintve csak önköltséges képzést tudtatok választani. A jelentkezéskor csak egyetlen hely megjelölésére volt lehetőség – természetesen ugyanazon szak állami ösztöndíjas és önköltséges formája egy helynek számított.

Milyenek lesznek a ponthatárok?

A pótfelvételi ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak a 2021. július 22-én meghatározott ponthatároknál. Ha egy képzés eddig nem indult önköltséges formában vagy egyáltalán nem hirdették meg az általános felvételi időszakban, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, felsőfokú szakképzésen 240, mesterképzéseken 50 pont.

Mikor érkezik meg a felvételi határozat?

A ponthatárok kihirdetése után tudjátok majd meg, bekerültetek-e a kiválasztott képzésre. Szeptember első napjaiban megkapjátok a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat is. 

Mikor kezdődik az egyetem annak, aki pótfelvételin került be?

Mint azoknak, akik a rendes felvételi eljárásban kerültek be. Az őszi félév a legtöbb hazai egyetemen szeptember 6-án indul, ez alól kivétel az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Pannon Egyetem, ezekben az intézményeken szeptember 13-ra tűzték ki a tanévkezdést. Ha a szünetek és a vizsgaidőszak időpontjait is felírnátok a naptárba, ide kattintva éritek el a 2021/22-es tanév rendjét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.