Ma jönnek a pótfelvételi ponthatárai, több ezer diák tudja meg, elkezdheti-e ősszel az egyetemet

Ma hirdetik ki a pótfelvételi ponthatárait - kiderül, hányan csatlakozhatnak az egyetemeken, főiskolákon azokhoz, akik már júliusban bekerültek a szakokra.

  • Bezzeg Hanna

Ki jelentkezhetett a pótfelvételin?

A 2021-es pótfelvételire csak azok adhattak le jelentkezést, akik az általános felvételin nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek, de nem kerültek be egyetlen egyetemre, főiskolára sem. A jelentkezés az E-felvételi rendszerén keresztül zajlott augusztus 8-ig.

Milyen képzések közül lehetett választani?

Pótfelvételit nem szerveznek minden szakon, sőt néhány kivételtől eltekintve csak önköltséges képzést tudtatok választani. A jelentkezéskor csak egyetlen hely megjelölésére volt lehetőség – természetesen ugyanazon szak állami ösztöndíjas és önköltséges formája egy helynek számított.

Milyenek lesznek a ponthatárok?

A pótfelvételi ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak a 2021. július 22-én meghatározott ponthatároknál. Ha egy képzés eddig nem indult önköltséges formában vagy egyáltalán nem hirdették meg az általános felvételi időszakban, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont, felsőfokú szakképzésen 240, mesterképzéseken 50 pont.

Mikor érkezik meg a felvételi határozat?

A ponthatárok kihirdetése után tudjátok majd meg, bekerültetek-e a kiválasztott képzésre. Szeptember első napjaiban megkapjátok a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat is. 

Mikor kezdődik az egyetem annak, aki pótfelvételin került be?

Mint azoknak, akik a rendes felvételi eljárásban kerültek be. Az őszi félév a legtöbb hazai egyetemen szeptember 6-án indul, ez alól kivétel az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Pannon Egyetem, ezekben az intézményeken szeptember 13-ra tűzték ki a tanévkezdést. Ha a szünetek és a vizsgaidőszak időpontjait is felírnátok a naptárba, ide kattintva éritek el a 2021/22-es tanév rendjét.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.